A Portfolio által megkérdezett elemzők szinte egyöntetűen azt gondolják, hogy maradni fog a 6,5 százalékos alapkamatszint, vagyis hiába sürgette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter néhány héttel ezelőtt a jegybankot, hogy szerinte eljött a kamatcsökkentés ideje, valószínűleg a Monetáris Tanács ezt nem így gondolja, legalábbis az elmúlt hetek jegybanki reakcióiból erre lehet következtetni – mondta az InfoRádióban Beke Károly. Az elemző hozzátette, hogy miután a szeptemberi infláció az augusztusit követően megint 4,3 százalék volt, ami meghaladta a jegybank célsávját, nem gondolkodhatnak kamatcsökkentésen.

Szerinte igazából a jegybank kommunikációja és a középtávú kamatkilátás a kérdéses a keddi ülést előtt. A kommunikációban elmozdul-e egy kicsit lazább irányba az MNB, esetleg hogy beépíti-e a kormány felől érkező nyomást a kamat csökkentésével kapcsolatban, vagy éppen ellenkezőleg: megpróbálja bizonygatni a szigorú monetáris politikai hozzáállását, esetleg még erősebben hangsúlyozza azt, hogy a közeljövőben és a következő hónapokban sem várható kamatcsökkentés.

„A középtávú pályával kapcsolatban a legnagyobb kérdés most már nem is a 2025-ös, hanem a 2026-os kamatkilátás, hiszen fokozatosan tolódnak ki az első kamatcsökkentésre vonatkozó előrejelzések az elemzők forgatókönyveiben” – emelte ki Beke Károly. Emlékeztetett: korábban voltak olyan prognózisok, amelyek már az év végére lehetőséget láttak kamatcsökkentésre, most viszont már van olyan előrejelzés – talán először a Portfolio által havonta elkészített elemzői körképben –, amely szerint csak 2027-ben tud majd kamatot csökkenteni a Magyar Nemzeti Bank.

„Az lesz a kérdés, hogy a középtávú várakozásokat hogyan alakítja majd a jegybank, illetve hogy reagál-e bármit érdemben a politikai nyomásra” – összegezte.

Beke Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy a 4 százalék feletti inflációs ráta úgy jön össze, hogy továbbra is érvényben vannak az önkéntes árkorlátozások és az árrésstopok, amelyek nagyságrendileg 1,5 százalékponttal csökkentik az inflációt, tehát ezek nélkül bőven 5 fölötti, akár 6 százalék körüli infláció lenne. Amikor viszont a jegybank kamatcsökkentésen gondolkodik, azt kell feltételeznie, hogy ezek az intézkedések előbb-utóbb kivezetésre kerülnek.

Éppen ezért a jegybank azt hangsúlyozta, amikor az „üzengetés” elkezdődött a kormány oldaláról, hogy ha az árrésstopokat figyelembe vesszük, akkor a magyar reálkamatszint nem számít kiemelkedően magasnak; nem magasabb, mint a régióban a lengyel vagy a cseh hasonló reálkamatszint, amit továbbra is figyelembe kell venniük – tette hozzá a Portfolio munkatársa.

A fentiek miatt gondolják a gazdasági lap által megkérdezett elemzők, hogy egyre későbbre tolódhat az első kamatcsökkentés, illetve ezért van olyan elemző, aki már 2026-ban sem vár lazítást a jegybanktól, arra számítva, hogy valamikor a jövő év közepe táján ezen intézkedéseket eltörlik, némi ugrást okozva az inflációban.