A hatóság figyelmeztet: egy magasabb fertőzési szám önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott kórházban rosszabb a betegbiztonság – írja az economx összefoglalója.

Az egészségügyi ellátással összefüggésbe hozható fertőzések nem minden esetben előzhetők meg,

nem reális cél a fertőzések előfordulását nullára csökkenteni, de a 20-30 százalékuk, sőt bizonyos esetekben több mint a felük is megelőzhető

– nyilatkozta Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos.

Az Európai Unióban (2023-as adatok szerint) évente 4,3 millió beteg szerez egészségügyi ellátás során valamilyen fertőzést, tehát ez nem csak magyarországi probléma.

Nem a kórházak megbélyegzése a cél, vagy hogy rangsort állítsanak fel, a cél az, hogy

• feltárják a fertőzéseket,
• az adatok nyilvánosak, értelmezhetők és érthetők legyenek,
• fontos a betegbiztonság javítása és az egészségügyi ellátás minőségének a fejlesztése.

Ezért hozzák létre az úgynevezett dashboardot – tette hozzá Oroszi Beatrix.

Az országban évek óta gyűjtik ezeket az adatokat, de az intézményi szintű információk eddig nem voltak ilyen formában hozzáférhetők a nagyközönség számára. Ez változhat meg ősszel – mondta a tisztifőorvos.

Erről az új Tisza-kormány döntött.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által kidolgozott módszertani javaslat szerint

az első adatok szeptember 1-jéig kerülhetnek fel egy új, nyilvános online felületre.

A dashboardon intézményenként jelenhet meg például, hogy

• hány beteget vizsgáltak,
• közülük hányat érintett egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés,
• és mekkora volt az úgynevezett prevalencia.
• A fertőzéseket típus szerint is bontanák.

Külön megjelenhetnek például

• a tüdőgyulladások és egyéb alsó légúti fertőzések,
• a húgyúti fertőzések,
• a műtéti sebfertőzések,
• a véráramfertőzések, valamint
• a gasztrointesztinális fertőzések, köztük a Clostridioides difficile okozta megbetegedések.

Az antibiotikum-rezisztenciáról is lennének adatok.

Ez azért lehet fontos a betegeknek, mert a fertőzések nem egyszerűen egy-egy kórház „jó vagy rossz” teljesítményét mutatják. A betegforgalom, az ellátott betegek állapota, az intenzív osztályos kezelés gyakorisága vagy az invazív beavatkozások száma mind befolyásolhatja a kockázatot.

A számokat nem lehet önmagukban értelmezni. Egy nagy, súlyos állapotú betegeket ellátó centrum esetében például eleve nagyobb lehet a fertőzések kockázata, mint egy kisebb, más típusú betegeket kezelő intézményben. Ráadásul ahol több mikrobiológiai vizsgálatot végeznek és hatékonyabban működik a surveillance, ott több fertőzést is felismerhetnek

– hangzott el az NNGYK-ban tartott háttérbeszélgetésen.

Vagyis

paradox módon egy magasabb jelentett fertőzési gyakoriság akár a jobb felismerés következménye is lehet.

Az intenzívebb diagnosztika ugyanis több eset felszínre kerülését eredményezheti.

A hazai fekvőbeteg-ellátásban a kórházi fertőzések száma 2015-2021 között két és félszeresére emelkedett.

A legrosszabb adatokat a ceglédi Toldy Ferenc Kórház produkálta, de nagyon rosszul néznek ki a Jahn Ferenc Kórház, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, a Honvédkórház és az Országos Onkológiai Intézetben regisztrált adatok is.

Éppen ezért a kórházakat elsősorban hasonló intézményekhez kell majd viszonyítani. A tervek szerint a fertőzési mutatók mellett olyan adatokat is megmutatnak, amelyek segítenek megérteni, milyen körülmények között születtek az eredmények – mondta Veress István, az NNGYK Járványügyi és Infekció Főosztályának munkatársa.

A publikálhatóság feltétele az egységes módszertan – tette hozzá. Egy helyzetképet fognak látni, az összehasonlítás legfeljebb intézménytípuson belül értelmezhető.

Ilyen lehet például az infekciókontrollban dolgozó szakemberek száma, a kézfertőtlenítőszer-felhasználás, a mikrobiológiai mintavételek gyakorisága vagy az egyágyas kórtermek aránya.

A nyilvánosságra hozatal két lépcsőben történne, ez derül ki az NNGYK honlapján lévő egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EEÖF) intézményi adatainak nyilvános megjelenítését megalapozó módszertani javaslatból.

• Szeptember 1-jéig az európai pont-prevalencia vizsgálat magyarországi adatai, az egészségügyi ellátással összefüggő járványok, valamint a Clostridioides difficile okozta fertőzések adatai kerülhetnek nyilvánosságra.
• November 30-ig pedig további két fontos kategória következhet: a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések és a véráramfertőzések intézményi adatai.

Van azonban egy fontos szépséghiba: a most elsőként megjelenő pont-prevalencia-adatok nem frissek.

A legutóbbi ilyen vizsgálat ugyanis 2022-ben készült, még a koronavírus-járvány időszakában. A dashboardon ezért ezt a körülményt külön is feltüntetnék. A következő, 2027–2028-as vizsgálat eredményei később kerülhetnek be a rendszerbe.