Infostart.hu
eur:
385.32
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Donald Trump amerikai elnök (b) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

„Megvéd a spekuláció ellen” – Pásztor Szabolcs tisztázta, mi az a pénzügyi védőpajzs

Egy pénzügyi védőpajzs jött létre Magyarország körül az Egyesült Államok és Magyarország közötti megállapodásnak köszönhetően, ami spekuláció idején tudna mozgásteret nyújtani a jegybanknak és a magyar pénzügyi rendszernek – erről beszélt az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, aki tagja volt a washingtoni magyar delegációnak.

Miután az amerikai elnökválasztási kampányban többször is szóba kerül a magyar miniszterelnök neve hivatkozási alapként Donald Trump részéről, a pénteki találkozó abban is eltért a korábbiaktól, hogy az amerikaiak is fokozott figyelemmel követték a fejleményeket, a két vezető között jól működő kapcsolat eredményeit várva – mondta az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, aki szerint ennek tükrében érdmes értelmezni a találkozó eredményeit.

Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként is sok mindent megőrzött üzletemberi múltjából és az üzleti érdekeket szereti is érvényre juttatni, különösen, ha, mondjuk, az Egyesült Államok érdekeiről van szó. Születtek különböző üzleti megállapodások és tervezetek, illetve magyar részről kötelezettségvállalások is. Az Oeconomus kutatási igazgatója szerint ez a fajta üzleti felfogás nem egy nóvum, a második világháború utáni világgazdaság is kereskedelmi alapokon szerveződött, így nyilván fontos marad ezután is az, hogy bizonyos országok milyen kereskedelmi viszonyt alkotnak, vagy képeznek egymással.

Pásztor Szabolcs kiemelendő, hogy előrelépés, illetve megállapodás történt a kis moduláris reaktorok kapcsán, hiszen ezáltal Magyarország a közép-európai kis moduláris reaktorpiac központjává válhat. Nem elhanyagolható eredmény az is, hogy Magyarország tulajdonképpen szankciók alóli mentességet kapott a Török Áramlat, illetve a Barátság kőolajvezeték kapcsán, valamint az is nagyon fontos, hogy gazdasági, pénzügyi védőpajzs jön létre a két ország között, ami a swap rendszer révén a forint védelmét szolgálná – sorolta a szakértő, aki szerint jól kirajzolódik az az együttműködési területi kör, ahol előremozdulás, sőt megállapodások történtek.

Pásztor Szabolcs a pénzügyi védőpajzsot illetőn kifejtette: ez egy esetleges spekuláció idején tud mozgásteret nyújtani a magyar jegybanknak és a magyar pénzügyi rendszernek. Fontos megjegyezni – folytatta –, hogy a Magyar Nemzeti Banknak van egy ilyen jellegű swap megállapodása a kínai jegybankkal hosszú évek óta, és most már az amerikai Feddel is. Nagyon röviden ez azt jelenti, hogy

ha spekulációs nyomás érné a forintot, és például úgy tűnne, hogy a magyar jegybanknak kifogynának a devizatartalékai ennek a kivédésére, akkor az amerikai jegybank háttérben „rendelkezésre áll”.

Szerinte ennek a szimbolikus jelentősége is nagyon lényeges, hiszen ha a spekuláns azt látja, hogy az ország mögött a legnagyobb jegybank (Fed) áll, akkor nyilván el sem indul sok esetben a spekuláció.

A washingtoni találkozó egyik leghangsúlyosabb és legfajsúlyosabb történése, hogy Magyarország mentességet kap az orosz energiahordozókkal kapcsolatos amerikai szankciók vonatkozásában, az időkorlát azonban vitatott. Orbán Viktor miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy nincs időkorlát a mentességre, miközben a Reuters és BBC arról írt, hogy egy évre szól ez a mentesség. Szijjártó Péter a Kossuth Rádiónak vasárnap pedig azt mondta, semmiféle időtáv nem hangzott el, az pedig „technikai kérdés”, hogy az illetékes amerikai kormányhivatal mindezt hogyan foglalja majd szövegbe.

Az Oeconomus kutatási igazgatója, aki tagja volt a washingtoni magyar delegációnak, az InfoRádióban megerősítette, hogy nem hangzott el időkorlát a tárgyalásokon.

Mint mondta, az amerikai fél megértette a determinisztikus tényezőket, miszerint Magyarország egy tengerparttal nem rendelkező ország, így energiafüggősége van, ennek megfelelően bármilyen időkorlátról nem esett szó ezen a tárgyaláson.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×