Infostart.hu
eur:
388.36
usd:
336.38
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Underwater oil pipelines on ocean floor.
Nyitókép: imaginima/Getty Images

Hortay Olivér Washington után: energiaügyekben a következő mérkőzés Brüsszelben jön

Az energetika ügyében sok sikert ért el a magyar fél pénteken, Donald Trump és Orbán Viktor találkozóján – vélekedett az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője, aki maga is a delegáció tagja volt.

Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban. A delegáció tagja volt Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetője is.

Az energiaszektort érintő megállapodás is született

  • moduláris erőművek és
  • a Paksi Atomerőmű

kapcsán, ráadásul az MVM Csoport és a Westinghouse amerikai beszállító már szerződött is a magyarországi nukleáris üzemanyag-ellátás diverzifikálása érdekében.

De ami rövid távon a legégetőbb eredmény volt – Hortay Olivér szerint –, hogy az amerikai orosz energiaszankciók alól

Magyarország mentességet kapott a Barátság és a Török Áramlat vezetékek esetében, időkorlát nélkül; Orbán Viktor hétfői megfogalmazása szerint amíg Donald Trump az amerikai elnök és ő a miniszterelnök idehaza, addig nem lesz szankció.

További eredmény, hogy a paksi projekt kifizetése ügyében sincs akadály Magyarország előtt.

A fűtőelemekkel kapcsolatban hangsúlyozta, a magyar fűtőelem-beszerzés három lábra áll majd:

  • orosz
  • francia
  • amerikai.

Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy a fűtőelemekellek kapcsolatos engedélyezési eljárásnak még meg kell történnie, de a rendelkezésre álló információk alapján az új egyezség elsősorban a többletigényeket érinti, nem az eddigi orosz forrás kiváltására irányul, „sokszínűvé kell tenni a felhasználhatóságot”.

Megkerülhető-e az orosz energia?

Szerinte lehet vitatkozni arról, hogy sikerülhet-e teljesen leválni az orosz energiahordozókról vagy sem, de szerinte az észszerűség eggyel még fontosabb kérdés, márpedig szerinte nem okos döntés lemondani az olcsó orosz forrásról. Erről megítélése szerint egyébként hasonlóan gondolkodik a régióban Szlovákia és Ausztria is, de más országok energiacégei is pedzegetik ezt, de Szlovákiába egyébként is Magyarország felől érkezik az orosz gáz, ami a gázigény nagy része, és hasonló a helyzet olajtéren is.

Hortay Olivér arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna energiaellátásában is markáns szerepet játszanak a hazánkon keresztül érkező szállítmányok, és finomított üzemanyagot is vesz keleti szomszédunk tőlünk.

Összefoglalásként megállapította: az orosz energiaforrás jelenleg egyáltalán nem megkerülhető a régióban, miközben az uniós direktíva továbbra is asztalon van: 2027-ig le kell válni az orosz olajról és gázról is.

Ennek szellemében Brüsszel már reagált is a Trump-Orbán-találkozón elhangzottakra: a magyar–amerikai megállapodás nem befolyásolja az uniós terveket, határidőket. Hogy a direktíva sorsa mi lesz, arról elmondta, két hete az uniós Energiatanács ülésén Magyarország és más országok is ellenezték, de minősített többség állt mellette, ezek után a következő időszak nagy kérdése lesz, hogy milyen megállapodás születik a végén, nem lepődne meg, ha az Európai Tanács, tehát az állam- és kormányfők elé kerülne az ügy, mivel igen fajsúlyos kérdésről van szó:

  • Magyarországot és másokat is súlyosan érintené a végleges döntés
  • Ursula von der Leyen EB-elnök örökös szankciókkal sújtaná a szállítmányokat, soha többé egyetlen molekula orosz olajat vagy gázt nem lehetne a piacon tartani,

de ez Hortay Olivér szerint egyszerűen „ideológiai célkitűzés”.

Megjegyezte, maga a magyar miniszterelnök is úgy fogalmazott a washingtoni tárgyalást követően, hogy a kettőből még csak az egyik „mérkőzést” vívta meg a kormány sikerrel, a következő a „brüsszeli szankciós rezsimmel” kapcsolatos, méghozzá decemberben, és politikai síkon kell megvívni.

Megemlítette még, hogy előrehaladott tárgyalások zajlanak a cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzésének fokozásáról is az Egyesült Államok irányából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×