Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.84
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Hungarian banknotes, forint and a red purse are in hands.
Nyitókép: baiajaku/Getty Images

Bérmegállapodás: közel a megegyezés, de még kell egy plusz lépés

A munkaadói oldal egyszámjegyű, a munkavállalói oldal kétszámjegyű emelésben gondolkozik – erről beszélt az InfoRádióban Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, illetve Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Intenzív egyeztetések folynak a munkáltatók és a szakszervezetek között a jövő évi minimálbér-emelésről, illetve a garantált bérminimumról. A szakszervezetek álláspontjával kapcsolatban Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke beszélt az InfoRádióban, a munkáltatók álláspontjáról pedig Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára osztotta meg gondolatait.

Mészáros Melinda úgy fogalmazott,

még nem mondható ki, hogy van megállapodás a felek között. Ugyanakkor egy „nagyon komoly” és mindenki által egyelőre elfogadhatónak tűnő kompromisszumos javaslat született a november 3-i ülésen.

A minimálbér-emelés mértéke lenne magasabb, és ennél alacsonyabb, a piaci viszonyokhoz igazodó, de attól kicsit magasabb mértékű emelésen gondolkoznak a garantált bérminimum esetében.

Perlusz László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ezek nem könnyű tárgyalások, ami minden évben elmondható, idén viszont a kijelentés különösen igaz. A tavalyi bérmegállapodásnál ugyanis egy dinamikusnak mondható 3,4 százalékos gazdasági növekedésből indultak ki, erre épült az egész egyezség.

Mostanra azonban az első három negyedév adatai alapján kiderült, hogy 3,4 százalék helyett inkább 0,5 százalékos lehet a növekedés mértéke, ami azt jelenti, hogy e tekintetben a tavalyi év fog megismétlődni. Az infláció másfél százalékponttal magasabb lehet, mint a várt érték, tehát 4,5-4,6 százalékos inflációval számolnak a 3,2 százalék helyett, tette hozzá a főtitkár.

A bűvös 10 százalék körül szóródnak az elvárások vagy a lehetőségek

– fogalmazott Perlusz László. A munkaadói oldal arra való tekintettel, hogy két és fél éve „nincs érdemi növekedés” a gazdaságban, az egyszámjegyű béremelésben tud gondolkozni. A munkavállalói oldal pedig a kétszámjegyű, 10 százalék környéki béremelésben reménykedik, legalábbis a minimálbér tekintetében, tette hozzá.

Ehhez azonban szükséges az, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 1 százalékponttal, 13-ról 12 százalékra csökkenjen. Ha nem történik meg ez, akkor „gyakorlatilag nulláról kell kezdeni az egyeztetés folyamatát” – mondta el Mészáros Melinda. Hozzátette, a felek egyelőre semmilyen olyan kompromisszumos javaslatot nem tudtak kötni és elfogadni, amely az 1 százalékos szocho-csökkentés nélküli változatot támogatná.

A szakszervezeti elnök kiemelte, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére vonatkozóan nem százalékokról, hanem konkrét összegekről van szó.

Igyekeznek tartani a különbséget a minimálbér és a garantált bérminimum között, nem szeretnék „zárni az ollót”.

Perlusz László ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy valóban szó esett konkrét összegekről is, bár kiemelte, hogy ez csupán ugyanazon téma a másik irányból való megközelítése.

A konkrét összegekről való megállapodás kérdésével kapcsolatban Perlusz elmondta, hogy ez egy munkavállalói javaslat volt, amire valóban nyitottak is voltak munkaadói oldalon. A lényeg az, hogy „senki ne ragaszkodjon olyan számokhoz, amik tavaly még reálisnak tűntek a tavalyi vázolt növekedési pályánál”.

Mészáros Melinda a tárgyalások további folyamatáról úgy nyilatkozott, hogy a szocho csökkentése mellett szükség lesz a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) tárgyalásaiban közreműködő szervezetek elfogadó határozatára is. „Azzal álltak fel az asztaltól” november 3-án, hogy mindenki megtárgyalja a saját tagszervezeteivel, testületeivel ezt a javaslatot, és ha mindenki számára elfogadható, akkor már valóban egy írásba foglalható megállapodás körvonalazódik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×