Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
326.49
bux:
142940.29
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Hungarian banknotes, forint and a red purse are in hands.
Nyitókép: baiajaku/Getty Images

Bérmegállapodás: közel a megegyezés, de még kell egy plusz lépés

A munkaadói oldal egyszámjegyű, a munkavállalói oldal kétszámjegyű emelésben gondolkozik – erről beszélt az InfoRádióban Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, illetve Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Intenzív egyeztetések folynak a munkáltatók és a szakszervezetek között a jövő évi minimálbér-emelésről, illetve a garantált bérminimumról. A szakszervezetek álláspontjával kapcsolatban Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke beszélt az InfoRádióban, a munkáltatók álláspontjáról pedig Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára osztotta meg gondolatait.

Mészáros Melinda úgy fogalmazott,

még nem mondható ki, hogy van megállapodás a felek között. Ugyanakkor egy „nagyon komoly” és mindenki által egyelőre elfogadhatónak tűnő kompromisszumos javaslat született a november 3-i ülésen.

A minimálbér-emelés mértéke lenne magasabb, és ennél alacsonyabb, a piaci viszonyokhoz igazodó, de attól kicsit magasabb mértékű emelésen gondolkoznak a garantált bérminimum esetében.

Perlusz László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ezek nem könnyű tárgyalások, ami minden évben elmondható, idén viszont a kijelentés különösen igaz. A tavalyi bérmegállapodásnál ugyanis egy dinamikusnak mondható 3,4 százalékos gazdasági növekedésből indultak ki, erre épült az egész egyezség.

Mostanra azonban az első három negyedév adatai alapján kiderült, hogy 3,4 százalék helyett inkább 0,5 százalékos lehet a növekedés mértéke, ami azt jelenti, hogy e tekintetben a tavalyi év fog megismétlődni. Az infláció másfél százalékponttal magasabb lehet, mint a várt érték, tehát 4,5-4,6 százalékos inflációval számolnak a 3,2 százalék helyett, tette hozzá a főtitkár.

A bűvös 10 százalék körül szóródnak az elvárások vagy a lehetőségek

– fogalmazott Perlusz László. A munkaadói oldal arra való tekintettel, hogy két és fél éve „nincs érdemi növekedés” a gazdaságban, az egyszámjegyű béremelésben tud gondolkozni. A munkavállalói oldal pedig a kétszámjegyű, 10 százalék környéki béremelésben reménykedik, legalábbis a minimálbér tekintetében, tette hozzá.

Ehhez azonban szükséges az, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 1 százalékponttal, 13-ról 12 százalékra csökkenjen. Ha nem történik meg ez, akkor „gyakorlatilag nulláról kell kezdeni az egyeztetés folyamatát” – mondta el Mészáros Melinda. Hozzátette, a felek egyelőre semmilyen olyan kompromisszumos javaslatot nem tudtak kötni és elfogadni, amely az 1 százalékos szocho-csökkentés nélküli változatot támogatná.

A szakszervezeti elnök kiemelte, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére vonatkozóan nem százalékokról, hanem konkrét összegekről van szó.

Igyekeznek tartani a különbséget a minimálbér és a garantált bérminimum között, nem szeretnék „zárni az ollót”.

Perlusz László ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy valóban szó esett konkrét összegekről is, bár kiemelte, hogy ez csupán ugyanazon téma a másik irányból való megközelítése.

A konkrét összegekről való megállapodás kérdésével kapcsolatban Perlusz elmondta, hogy ez egy munkavállalói javaslat volt, amire valóban nyitottak is voltak munkaadói oldalon. A lényeg az, hogy „senki ne ragaszkodjon olyan számokhoz, amik tavaly még reálisnak tűntek a tavalyi vázolt növekedési pályánál”.

Mészáros Melinda a tárgyalások további folyamatáról úgy nyilatkozott, hogy a szocho csökkentése mellett szükség lesz a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) tárgyalásaiban közreműködő szervezetek elfogadó határozatára is. „Azzal álltak fel az asztaltól” november 3-án, hogy mindenki megtárgyalja a saját tagszervezeteivel, testületeivel ezt a javaslatot, és ha mindenki számára elfogadható, akkor már valóban egy írásba foglalható megállapodás körvonalazódik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Akár 1350 milliárd forinttal olcsóbban is megúszhatja a nyugdíjcélú kiadásokat a Tisza-kormány a következő 4 évben, ha a 14. havi nyugdíjat nem a korábban tervezett ütemben építi tovább, hanem "befagyasztja" az Orbán-kormány által alkalmazott 25 százalékos szinten. A döntés nem egyszerű: a nyugdíjasok okkal számítanak a 14. havi juttatások fokozatos felépítésére, ugyanakkor a kabinetnek a saját, igen költséges nyugdíjígéreteire is forrást kell találnia. A Portfolio megkérdezte a Pénzügyminisztériumot a tervekről, de a tárca egyelőre nem árult el részleteket – a végső válaszokat a költségvetési tervezetből ismerhetjük majd meg. Most bemutatunk néhány olyan lehetséges kifutást, amelyekben a Tisza-kormány gondolkodhat: a nemzetközi példák alapján a pluszjuttatás oly módon is megtartható, hogy a költsége közel sem tesz ki egy teljes havi nyugdíjkiadást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×