Infostart.hu
eur:
361.29
usd:
311.39
bux:
131241.7
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Hungarian forint money, Woman clutching a handful of banknotes, Large denominations, Inflation and financial situation in Hungary
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

Perlusz László: elmaradt a várt dinamikus gazdasági növekedés, ezért korrigálni kell a bérmegállapodást

Az új, hároméves bérmegállapodási tervezet 3,4 százalékos GDP-bővülésre épült, de ez nem lesz elérhető, várhatóan egy százalék alatti lesz a gazdasági növekedés, ami új helyzetet teremthet a minimálbér és a garantált bérminimum kérdésében – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Hamarosan folytatódnak a minimálbér-tárgyalások, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig már a 63. közgazdász-vándorgyűlésen azt fejtegette, hogy a kormány tervei szerint nemcsak a minimálbér, hanem a sokkal több munkavállalót érintő garantált bérminimum is tíz százalék fölé emelkedhet jövőre. A Liga Szakszervezetek elnöke kedden azt mondta az InfoRádióban, hogy a minimálbér 13 százalékos emelése szerepel a hároméves bérmegállapodásban, de az egyezség újratárgyalható, ha a gazdasági feltételek nem a tervezetteknek megfelelően alakulnak.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a bérmegállapodás olyan, mint egy üzleti terv, aminek van kerete és tartalmaz bizonyos várakozásokat. A hároméves bérmegállapodás pedig a jövő évi béremelési mértékkel együtt dinamikus gazdasági növekedésre, 3,4 százalékos GDP-bővülésre épült. Perlusz László az InfoRádióban felhívta a figyelmet, hogy ezt a várakozást felül kell vizsgálni, mert úgy tűnik, hogy egy százalék alatti lesz a gazdasági növekedés az egész évre vonatkozóan. Mint fogalmazott, erre reagálva

„nem egy picit kell korrigálni”, hanem alapjaiban más tervezetet kell letenni az asztalra, alkalmazkodva az aktuális növekedési pályához.

A minimálbér meghatározását befolyásolja a bruttó átlagkereset, a gazdasági növekedés és az infláció. A megállapodásban plusz/mínusz egy százaléknyi eltérés szerepel kritériumként. Ha ennek a három összetevőnek az összege mutat egy százalékosnál nagyobb eltérést, akkor kötelező újratárgyalást tartani. Perlusz László azonban ennél nagyobb problémának nevezte, hogy nem várható olyan dinamikus gazdasági növekedés, mint amilyenre kalkulálták előzetesen a számokat. A munkavállalóknak ugyanis a GDP-bővülésből kell arányosan részesülniük.

A VOSZ főtitkára azt mondta, mindenképpen meg kell várni az első háromnegyed év gazdasági adatait ahhoz, hogy érdemi vitára lehessen bocsátani a minimálbér kérdését. Megjegyezte: tulajdonképpen az előkészítéssel már megkezdődött a bértárgyalás folyamata, és nagyra értékelik a kormány „józanságát”, amely szerint

nem lehet kötelezően előírni a 13-14 százalékos emelést, ugyanis a legfontosabb szempont a foglalkoztatási eredmények, a munkahelyek megtartása.

Perlusz László szerint „jelentős ajánlat” a kormány részéről a munkaadóknak kínált adókönnyítési lehetőség, így például a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén is felmerült a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése. Emlékeztetett, hogy az elmúlt nyolc-kilenc évben 27-ről 13 százalékra csökkent a szocho, melynek további egy százalékpontos mérséklésére nyitottságot mutatott a kormányzat. A főtitkár nem tudta megmondani, hogy ez mire lenne elég, de azt gondolja, ez az ajánlat megfelelő lesz tárgyalási alapnak, mint ahogy a két számjegyű minimálbér-emelésre tett javaslat is. Mint fogalmazott, „nincs azért kőbe vésve a 13 százalékos emelés, de nem is lehet biztosra menni a jelenlegi gazdasági körülmények között”.

„Együtt kell mozognia” a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak

Úgy véli, a munkavállalók megérdemelnék ezt, és szándék is lenne rá az érdekképviselet részéről, de nem lehet garantálni azért, mert csak nulla és egy százalék közötti gazdasági növekedés prognosztizálható. Kiemelte, hogy a bér nagyon jelentős költségelem, ami „nem az utcán hever”. Perlusz László hozzátette: ha ezt a költségelemet nem keresik meg a cégek, és mégis kényszerűen ki kell fizetniük, akkor munkahelyek elvesztését okozhatja a kialakult helyzet, amit szerinte mindenképpen el kell kerülni, és ezt pontosan tudja a kormányzat, a munkáltató és a munkavállaló is.

A béremelésen túl a béren kívüli juttatási csomagok is szóba kerülhetnek a tárgyalásokon, de a főtitkár szerint leginkább a bérköltség és a béremelés üteme hangsúlyos, valamint a garantált bérminimum megállapítása is. Utóbbi ráadásul bizonyos ágazatokban – főleg a kereskedelemben – még sokkal jelentősebb költségterhet jelent a vállalkozásoknak. Perlusz László figyelmeztetett: a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak „együtt kell mozognia”, mindkettővel egyszerre kell foglalkozni.

Felidézte, hogy tavaly 15 százalékos minimálbér- és 10 százalékos garantált bérminimum-emelésben állapodtak meg a felek, és a kettő között alakult az átlagbér. Hasonló arányra számít a jövőben is, de erről majd a konkrét számok ismeretében lehet többet mondani.

Októberben tisztább lesz a kép

A szükséges egyeztetéseket már elkezdték, különböző ajánlatok elhangozottak a VKF ülésén. A következő tárgyalási fordulót a jövő héten tartják, az előzetes harmadik negyedéves gazdasági adatok közlésére pedig október közepéig kell várni, ami alapján újabb ajánlatokat lehet tenni konkrét számokkal. A VOSZ főtitkára megjegyezte, hogy korábban

érkezett javaslat arra is, hogy az egyes ágazatokban eltérő garantált bérminimumot kellene meghatározni, mivel van olyan szektor, ami magasabb bérminimumot is elbír, mások viszont csak alacsonyabbat.

Bár a világgazdaság folyamatosan változik, a befolyásoló tényezők pedig átrendezik a lehetőségeket, Perlusz László szerint van létjogosultsága a bérmegállapodás hároméves időtartamának. Ezt azzal indokolta, hogy szükség van üzleti tervekre, kalkulációkra, mert nagyon fontos a jövő előkészítése. Emlékeztetett, hogy 2017 és 2022 között hatéves megállapodás volt érvényben, tehát duplaannyi, mint a mostani rendszerben. Akkor esett vissza 27-ről 13 százalékra a szocho, a jelenleg számításba vehető hároméves megállapodásban viszont vállalták a felek, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát el fogja érni 2027-re a minimálbér.

„Ez a cél egy mérsékeltebb minimálbér-emelési ütemben is elérhető, hiszen a mérsékeltebb növekedés mérsékeltebb béremelési ütemet jelent. A hosszabb távú, több éves megállapodás ráadásul uniós direktíva, erről nem mondhatunk le, így tervezünk a jövőben is” – tette hozzá a VOSZ főtitkára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

A nettó 546 ezer forintos átlagbérnél az ország harmada keres jobban, a magyarok kétharmada rosszabbul. Erre is felhívta a figyelmet a KSH legfrissebb keresetadatai mentén Hornyák József, a Portfolio elemzője, aki szerint ezért érdemes figyelni a medián bért is: az nettó 432 ezer forint, ennél a magyarok fele keres többet, a fele kevesebbet. Az éves növekmény kulcsa az adókedvezmény volt.

Donald Tusk az orosz energiafüggőségről is beszélt Magyar Péterrel a lengyelországi tárgyalásokon

Magyar Péter „barátok között van” – ezzel indította a két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóját Donald Tusk. A lengyel kormányfő jelezte: örömmel vennék, ha a következő visegrádi csúcstalálkozót Budapesten szerveznék meg. Tusk szerint Lengyelország kész együttműködni Magyarországgal, akár közös beruházásokon keresztül is, hogy a térség országai csökkenteni tudják orosz energiafüggőségüket.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×