Kapitány István bejegyzésében felidézte, hogy négy kabinetet hozott létre a kormány: a stratégiai, a gazdasági és költségvetési, a fejlesztési és a védelmi kabinetet.

A miniszter hozzátette, a védelmi kivételével mindegyik kabinetnek tagja, mivel szerinte a gazdasági és energetikai kérdések minden területet átszőnek: legyen szó beruházásokról, a hazai vállalkozások versenyképességéről vagy az ország megújuló energiastratégiájáról, a gazdasági szempontoknak mindig ott kell lenniük az asztalon.

Az új működési rendet azzal indokolta, hogy a kabinetekben az egyes területekkel a szükséges mélységben, célzottan tudnak foglalkozni, ami még gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a kormány munkáját.

Kármán András pénzügyminiszter szerdán számolt be arról, hogy ő vezeti a Gazdasági és költségvetési kabinetet, amely önálló döntési jogkörrel jár el többek között az adópolitika, az államháztartás, a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, az energia- és klímapolitika, a foglalkoztatás, az ipar és a kereskedelem, valamint a pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok területén.

Közölte azt is, hogy ezzel párhuzamosan megkezdte munkáját a Fejlesztési kabinet, a Stratégiai kabinet és a Védelmi kabinet is.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ugyancsak szerdán közölte, hogy először ülésezett a Fejlesztési kabinet, amelyet ő vezet, és amely az uniós pénzek felhasználásával, az állami beruházásokkal, a turizmussal, fejlesztésekkel foglalkozó döntéselőkészítő fóruma a kormánynak.

A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló, májusban elfogadott kormányrendelet már tartalmazta a Stratégiai, illetve az akkor még Gazdasági kabinetnek nevezett döntéshozó fórumok, illetve a Védelmi tanács hatásköreit.

A Magyar Közlönyben augusztus 31-én megjelent rendeletmódosítás némileg átrendezte a saját szakterületükön ügydöntő jogkörrel rendelkező kabinetek működését.

A statútumrendelet szerint a Stratégiai kabinet megmaradt, a gazdaságiból Gazdasági és költségvetési kabinet lett, létrejött a Fejlesztési kabinet, továbbá a Védelmi tanácsot átnevezték Védelmi kabinetre.

A Stratégiai kabinethez, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezet, egyebek mellett a családpolitika, a közigazgatás, az egészségügy, az uniós ügyek, a felsőoktatás és a köznevelés, a helyi önkormányzatok, a kultúra, a nemzetiségipolitika, a vízgazdálkodás tartozik.

A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának vezetésével működő Védelmi kabinet ügydöntő jogköre kiterjed többek között a honvédelemre, a közbiztonságra, a terrorizmus elleni küzdelemre, a kiberbiztonságra, a polgári hírszerzés és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítására, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolására.

Az Orbán-kormányok alatt is működtek kabinetek; az utolsó ciklusban a stratégiai, valamint a gazdasági a mostanihoz hasonló feladatkörökkel rendelkezett. A miniszterelnök általános helyettese által vezetett nemzetpolitikai kabinet felelt egyebek mellett az állampolgársági ügyekért és a nemzetpolitikáért, míg a Védelmi tanács hatáskörei lényegében megegyeztek a mostani Védelmi kabinetével.