Infostart.hu
eur:
362.27
usd:
311.46
bux:
148307.14
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Vakcinát tartalmazó üvegfiolák sokaságából kiemel egyet egy gumikesztyűs egészségügyi dolgozó.Forrás: Getty Images/Emilija Manevska
Nyitókép: Getty Images/Emilija Manevska

Súlyos irányváltás jöhet az unió vakcinázási hozzáállásában

Az Európai Bizottság belső dokumentuma szerint az EU 2030-ig megszüntetheti támogatását a Gavi és a Global Fund egészségügyi szervezetek felé, hogy fejlesztési forrásait geopolitikai célokra irányítsa át. A döntés összhangban állna Donald Trump amerikai elnök hasonló lépésével, aki idén megvonta az USA hozzájárulását ezekhez az alapokhoz. A tervezett irányváltás a globális egészségügyi finanszírozás új korszakát vetíti előre, ahol a segélyek helyét stratégiai befektetések veszik át – számolt be az .

A Európai Bizottság belső dokumentuma szerint az unió 2030-ig fokozatosan megszüntetheti támogatását két kulcsfontosságú globális egészségügyi szervezet, a Gavi, the Vaccine Alliance és a Global Fund felé – idézi a Euractiv cikkét a Portfolio.

A tervezet szerint Brüsszelnek a jövőben „azokra az alapokra kell koncentrálnia, ahol valódi befolyása lehet a kormányzásra”, vagyis az uniós fejlesztési forrásokat inkább geopolitikai célokhoz igazítaná. A lépés egybeesne Donald Trump amerikai elnök hasonló döntésével, aki idén leállította az Egyesült Államok hozzájárulását e szervezetekhez, és az USAID valamint a WHO támogatását is jelentősen megnyirbálta.

A dokumentum szerint

az EU 2021 óta összesen 3,5 milliárd eurót adott globális egészségügyi alapoknak, ebből évi 1,5 milliárdot ENSZ-ügynökségeken keresztül, és ugyanennyit 152 Világbank-alapba.

Az elmúlt években azonban a fejlesztési segélyezés világszerte visszaesett: Németország, Franciaország és Belgium is csökkentette kötelezettségvállalásait, miközben Brüsszel egyre több forrást csoportosít át a védelmi célokra.

A Gavi és a Global Fund már érzi a pénzhiány hatását: előbbi szervezetet az Egyesült Királyság is 400 millió fonttal kevesebb támogatásban részesítette, pedig a Gavi jelenlegi, 2026–2030-as terve 500 millió gyermek beoltását célozza, és 11,9 milliárd dollárra lenne szüksége – ebből eddig 9,5 milliárdot sikerült összegyűjteni, részben az EU 360 millió eurós hozzájárulásával.

Az Euractivnak az Európai Bizottság hivatalosan nem erősítette meg, hogy valóban leállna a támogatás, de az irány egyértelmű: a jövőben a fejlesztési pénzek egyre inkább köz- és magánszektori befektetési formákat, illetve az uniós stratégiai érdekeket szolgálnák – olvasható.

A Gavi ugyanakkor elismeri, hogy nincs konkrét kilépési terve: a fejlődő országok még évtizedekig rászorulnak a támogatására, különösen az oltási infrastruktúra fejlesztésében. A szervezet célja elvileg az, hogy „végül feleslegessé váljon”, ám erre nincs ütemezés – a kapacitásépítés sok helyen még csak kezdeti fázisban van. A Global Fund hasonló helyzetben van, és november végén tartja következő adományozói konferenciáját, miközben a finanszírozási igények nőnek, a donorok száma viszont csökken.

Az uniós költségvetési keret (MFF) 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó előkészítése kulcsfontosságú lesz: ebbe illeszkedhetnek a Gavi és a Global Fund támogatásainak „lejtmeneti” lezárásai, az úgynevezett sunset clause-ok. A bizottsági feljegyzés szerint

az új költségvetés a magántőke bevonására, az európai geopolitikai érdekek érvényesítésére és a nemzeti egészségügyi rendszerek megerősítésére helyezi a hangsúlyt

– még ha ez egyben a globális egészségügyi együttműködés visszaszorulását is jelenti.

Címlapról ajánljuk

Megszűnhetnek a trafikkoncessziók, kötelező orvoskamarai tagság, béremelés a szociális szférában, „három csapás” az akkugyáraknak

Két hét múlva várhatóan eltörlik a koncessziók jelenlegi rendszerét. Három elv mentén alakítják át a hulladékgazdálkodást, miután a kormány 90 milliárd forintnyi büntetést kell, hogy fizessen az EU-nak a Mohu mulasztásai után – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a kormányzati tájékoztatón.
Nagy fordulat a boltokban: látványosan olcsóbb lett a magyarok kedvenc gyümölcse

Nagy fordulat a boltokban: látványosan olcsóbb lett a magyarok kedvenc gyümölcse

Az alma ára Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett, különösen 2024–2025-ben, amikor a kedvezőtlen időjárás és a gyengébb termés csúcsra hajtotta az árakat – tavaly nyár végén egy kiló alma 860 forintba került. 2026-ban azonban fordulat állt be: a kínálati helyzet javulásának és a bőségesebb európai, főként lengyel termésnek köszönhetően júliusra az átlagár 615 forintra mérséklődött. Az árcsökkenéshez a decemberben az almára is kiterjesztett árrésstop is hozzájárult, bár a folyamatot elsősorban piaci tényezők indították el. A szezonális ingadozás 2026-ban is jelen van, de a drágulás mértéke jóval visszafogottabb az előző évinél.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×