Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
315.55
bux:
149702.12
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Oliver Zipse, a BMW német járműgyártó vezérigazgatója a Frankfurti Nemzetközi Autószalon első sajtónapján, 2019. szeptember 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Betiltott autómotorok: erős kritikával illette a BWM-vezér az uniót

Oliver Zipse nagy hibának nevezte a belső égésű motorok 2035-ös betiltását, szerinte az EU túlzottan leegyszerűsít egy összetett problémát.

A Reuters tudósítása szerint nagy hibának nevezte az Európai Unió döntését a belső égésű motorok 2035-ös betiltásáról a BMW vezérigazgatója – számolt be a Telex. Oliver Zipse szerint a szabályozás túlzottan leegyszerűsít egy összetett problémát, és figyelmen kívül hagyja a teljes ellátási lánc környezeti hatásait.

A Politicónak adott interjúban Zipse arról beszélt, hogy az uniós klímapolitika jelenleg szinte kizárólag a járművek kibocsátására összpontosít, miközben

kevés figyelem jut arra, hogy az akkumulátorgyártás vagy az üzemanyag-előállítás mennyire terheli a környezetet.

Szerinte az is abszurd, hogy miközben az autógyártókat szigorú szabályozásokhoz kötik, addig az üzemanyag-előállító óriáscégeknek (Shell, BP) nem kell ilyeneknek megfelelniük.

Zipse nyilatkozata néhány nappal a müncheni IAA autószalon előtt jelent meg, ahol a BMW bemutatja az új elektromos modellcsaládjának első darabját. A lépés egyszerre jelzi, hogy a gyártó továbbra is elkötelezett az elektromobilitás mellett, ugyanakkor nem akar teljesen hátat fordítani a hagyományos motoroknak sem.

A vezérigazgató optimistán tekint az idei évre: a BMW várakozásai szerint 2025 végéig több mint 2,5 millió autót értékesít majd, ami különösen erős szám az európai piacon, ahol az eladások augusztus végére már meghaladták a tavalyi szintet.

A kijelentések újabb vitát indíthatnak az autóipar és az uniós döntéshozók között arról, hogyan lehet egyszerre biztosítani a klímavédelmi célok elérését és a versenyképesség megőrzését egy olyan ágazatban, amelyet egyre nagyobb nyomás alá helyez a kínai gyártók térnyerése és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek.

Címlapról ajánljuk
Baka András államfő beszéde a parlamentben megválasztása után: a társadalom mélyen megosztott, szembenézésre van szükség
cikkünk frissül

Baka András államfő beszéde a parlamentben megválasztása után: a társadalom mélyen megosztott, szembenézésre van szükség

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson, az eredmény kihirdetésekor a Mi Hazánk képviselői sem voltak jelen a teremben. A titkos szavazáson a 199 képviselőből 140 igen voks volt (minden bizonnyal a tiszás képviselők), 6 nem (minden bizonnyal a mi hazánkosok), 53-an nem vettek részt a voksoláson. Baka András már le is tette az államfői esküt.

Lakatos Mónika az Arénában: van, ami a sok időjárási rekordnál is érdekesebb ebben a nyárban

Több abszolút időjárási rekord is megdőlt júniusban és júliusban Magyarországon, de történt a rekordoknál is érdekesebb, ugyanakkor riasztóbb változás is az időjárásunkban – mondta Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden 14 órától választ köztársasági elnököt az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként. Az egyetlen hivatalos jelölt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit a Tisza-frakció ajánlott – a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk nem vesz részt a szavazáson, ez azonban a voksolás eredményességét nem befolyásolja. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×