Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 18. vasárnap Lukács
mesterséges intelligencia üzleti élet
Nyitókép: Pixabay

Erdélyi Dóra: a digitalizáció és az MI átalakítja a munkaerőpiacot, de nem veszi el a munkát

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője szerint mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten a munkáltatók és a munkavállalók is sokkal inkább hajlanak a továbbképzések felé. Így a mesterséges intelligencia nem kiszorítja az embert, hanem segíti a munkájában.

A következő években felgyorsul a magyar társadalom elöregedése, így egyre nagyobb lesz a munkaerőhiány, a cégek emiatt a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia felé fordulnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Hozzátette: ez a technológiai átalakulás a következő 15 évben mintegy 900 ezer munkahelyet érint majd az országban.

„Az automatizáció és a digitalizáció nyújthat megoldást a munkaerőhiányra, kiegészítheti a már meglévő munkaerőt; ez különösen az alacsonyabb képzettséget igénylő és rutinszerű munkakörökben gyorsulhat fel” – mondta a senior elemző. Globálisan a vállalatok több mint 75 százaléka tervezi bevezetni a következő öt évben a mesterséges intelligenciát és a felhőalapú számítástechnikát, 2027-re pedig már a feladatok 42 százaléka lesz automatizált. Ez a trend Magyarországon is egyre inkább kibontakozik.

Az Oeconomus senior elemzője szerint viszont azt is érdemes látni, hogy a munka mindezek hatására sokkal inkább átalakul, semmint megszűnik.

A mesterséges intelligencia inkább kiegészíti a munkát és segít a hatékonyságot növelni, minthogy elvenné az emberek elől

– hangsúlyozta, de megjegyezte: egy-két munkakör így is eltűnhet.

A szakértő szerint az átalakulás nyertesei olyan szakmák lesznek, mint a mérnöki területek, például a fintech munkakörök, az MI és a gép tanulás specialistái, a szoftverfejlesztés, vagy éppen a környezetmérnökség. A vesztesek közé viszont főként az adminisztratív munkakörben, illetve hagyományos biztonsági és gyári munkakörökben dolgozók fognak tartozni.

Erdélyi Dóra leszögezte: az átalakulásra lehet készülni. Nagyon fontos mind a rugalmasság, mind pedig a szakmai képzés, a nyitottság és a hajlandóság. Egy 2025-ös felmérés szerint a technológiai újdonságok miatt a meglévő készségek 40 százaléka avulhat el vagy alakulhat át 2030-ig. Egy másik, globális kutatás pedig arra jutott a bevont munkáltatók visszajelzései alapján, hogy 100 munkavállalóból 59-nek lesz szüksége képzésekre a következő időkben.

Pozitívumként emelte ki, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók hajlanak arra, hogy ezeket a képzéseket elvégezzék, képességeket elsajátítsák. A munkaadók 85 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben a dolgozók képzése a fő prioritások között szerepel, és a munkavállalók is globálisan 72, Magyarországon pedig 70 százalékos arányban igénylik a továbbképzéseket, szakmai fejlődést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Tízből négy magyar a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót, ennél csak az inflációt és az egészségügy állapotát ítélik égetőbbnek – a többi között ez derült ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” kutatásából. Magyarországon ez az első reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket vizsgálta. A részletekről Vajda Kinga, az Integritás Hatóság Tiszta úton című kutatási programjának vezetője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Európa inkább klub, mint valódi unió – egyetlen döntő területen múlhat az EU gazdasági életképessége

Európa inkább klub, mint valódi unió – egyetlen döntő területen múlhat az EU gazdasági életképessége

Európa gazdasági problémája nem az, hogy összeomlóban van, hanem az, hogy termelékenység tekintetében már három évtizede egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól – állítja Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group globális vezető közgazdásza. A Budapest Economic Forum 2026 konferencián tartott előadását követően a Portfoliónak adott interjújában arról beszélt, hogy az európai munkaerőpiacok szerepe a termelékenységi problémákban nem kap kellő figyelmet, figyelmeztetett arra, hogy több kormány fokozatosan elveszíti a gazdasági növekedés költségvetési eszközökkel történő ösztönzésének képességét, és hangsúlyozta: Európának végső soron sokkal mélyebb politikai integrációra lesz szüksége, ha vissza akarja szerezni gazdasági és geopolitikai súlyát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×