Infostart.hu
eur:
362.46
usd:
312.63
bux:
0
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Workers and manager in safety helmets working with documents at factory table
Nyitókép: ALotOfPeople/Getty Images

Elégedett a magyarok 40 százaléka az életminőségével a Gallup szerint

A Gallup nemzetközi felmérése alapján tavaly a munkavállalók borúsabban ítélték meg életminőségüket. Az InfoRádióban Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makro-ökonómiai elemzője és külpolitikai szakértője elmondta, hogy a felmérésben Magyarország a nemzetközi átlag felett teljesített, hiszen a munkavállalók 40 százaléka volt elégedett saját élethelyzetével.

A felmérés elsődleges célja, hogy a munkavállalóknak a munkához való viszonyát, illetve munkakörülményeit vizsgálják, de az életkörülmények és az, hogy miként látják az élethelyzetüket, szintén befolyásolja a teljesítményüket, ezért a felmérés azt is értékeli, hogy a munkavállalók miként ítélik meg életminőségüket - mondta az elemző.

Hozzátette: a felmérésből az derült ki, hogy 2023-ban, a felmérés készítése előtti évben 35 százalékuk volt elégedett a saját életminőségével, ez 33 százalékra romlott.

A megelőző 10 évben folyamatos javulás volt megfigyelhető, 2022-től azonban romló tendencia figyelhető meg - fogalmazott Németh Viktória.

Arról is beszélt, hogy Magyarország a nemzetközi átlag felett teljesít, nálunk 40 százalék volt elégedett saját élethelyzetével és az is eltér egy kicsit a nemzetközi folyamatoktól, mivel nálunk a romlással szemben 2 százalékpontos javulást mért a Gallup.

Az Oeconomus elemzője kiemelte: Nyugat-Európában és Ázsiában mást jelent, hogy mennyire elégedettek a saját körülményeikkel az emberek.

Szerinte fontos azt is látni, hogy maga a Gallup is inkább a nyugati szemléletet képviseli, de sokszor beszélünk arról, hogy például az anyagi boldogság vagy a pénzhez fűződő viszony mennyire számít e tekintetben.

Németh Viktória hangsúlyozta: "azt látjuk, az anyagi biztonság egyfajta alapot jelent ahhoz, hogy valaki elégedett legyen az életével, de nyilvánvalóan ennél sokkal szerteágazóbb ennek a megítélése. Az ázsiai kultúra a kevésbé individuális, inkább tekinti a közösséget a saját jóléte alapjának, tehát a családtagok és a család teljes jóléte is fontos ahhoz, hogy mondjuk egy ázsiai személy jól érezze magát a bőrében."

Európában egyfajta rövidebb távú gondolkodás figyelhető meg, Ázsiában pedig inkább azt érzékelik, hogy most valami rossz történt, akkor bizonyosan valami jó fog történni, ami egy kiegyensúlyozottabb lelkiállapotot tud eredményezni.

Arra a felvetésre, hogy a nyugati emberek nyitottabbak a körülöttük lévő társadalmi-gazdasági változásokra és könnyebben esnek akár pánikba is a világgazdasági helyzet romlása miatt, és veszélyben érezhetik a munkahelyüket is, az elemző így reagált: "Igen, abszolút ilyen irányú, amit tapasztalt a Gallup felmérése is, hiszen nagyon sok olyan tényezőt azonosítottak, ami alapján a globális folyamatok, a geopolitika és a nemzetközi gazdasági krízisek, a magas infláció, az ellátási láncok átrendeződése, mind olyan tényező, amelyeket az európai, illetve a nyugati emberek jobban érzékeltek a bőrükön, és éppen ezekben a régiókban is csökkent jelentősebb mértékben az elégedettségi szint."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tragikus buszbaleset: még mindig vannak, akik nem tudják, mi történt a szerettükkel

Tragikus buszbaleset: még mindig vannak, akik nem tudják, mi történt a szerettükkel

Miskolcon megkezdődött a szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbaleset 12 lengyel áldozatának azonosítása. A hozzátartozók a rendőrség segítségével keresik fel a halottasházat és azokat a kórházakat, ahol a sérülteket ápolják. A balesetben 12 ember vesztette életét, a sérülteket miskolci, debreceni és egri kórházakba szállították.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
„Tokajt nem elmesélni szeretnénk, hanem megmutatni”: szeptemberben visszatér a Tokaji Ősz prémium borfesztivál

„Tokajt nem elmesélni szeretnénk, hanem megmutatni”: szeptemberben visszatér a Tokaji Ősz prémium borfesztivál

Nyolc év szünet után, 2026. szeptember 18–20. között újra megrendezik a Tokaji Őszt, Tokaj egyik legexkluzívabb borászati és gasztronómiai hétvégéjét. A limitált létszámú, meghívásos prémium borfesztivál nem tömegrendezvényként tér vissza, hanem vezetőknek, cégtulajdonosoknak és döntéshozóknak szóló, háromnapos Tokaj-élményként. Bodnár Béla és Vinnai Balázs főszervezőkkel a rendezvény alapgondolatáról, programelemekről, borokról, gasztronómiáról és üzleti kapcsolatépítésről beszélgettünk, de kitértünk arra is, hogyan lehet Tokajból újra nemzeti prémium márka, és mi kell ahhoz, hogy nemzetközileg is még ismertebbé váljon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×