Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
At the Supermarket: Handsome Man Pushes Shopping Card and Browses for Products in the Frozen Goods Section. Man Looks into Glass Door Fridge, Looking for Dairy Products. Other Customer Shopping in the Background.
Nyitókép: gorodenkoff,/Getty Images

Szigorítás jön, figyelni kell az élelmiszerboltokban

Kedd este megjelent a már korábban vitára bocsátott módosítás, amelynek célja az agrárminiszter rendelete szerint „annak egyértelművé tétele, hogy a tejtermékek elnevezése milyen jellegű és minőségű termékre utal”. Szigorítják tehát az élelmiszerkönyv előírásait.

A rendelet szerint például az összetevőként hozzáadott vizet tartalmazó ízesített tejkészítmények termékmegnevezésében nem lehet a fogyasztót megtévesztő módon a „tej” kifejezést használni.

Nem tehéntejből gyártott termék esetén a megnevezésben utalni kell a felhasznált tejféleségre, például „ízesített tejkészítmény kecsketejből” - idézi a rendeletet a hvg.hu.

„Kecskesajt” megnevezéssel azok a sajtok jelölhetők, amelyek előállításához kizárólag kecsketejet használtak fel. Ha többféle tejet kevernek, az az állat szerepelhet az elnevezésben, amelynek a teje legalább 70 százalékos arányban van benne a termékben: például „juhgomolya kevert tejből” vagy „zsíros, félkemény sajt kevert tejből”.

Ízesített készítmények megnevezésében utalni kell az ízesítőanyagként használt élelmiszer nevére, például „Málnás joghurt”, de ha kizárólag természetes vagy nem természetes aromával ízesítik, a megnevezésben egyedül a(z) „… ízű” kifejezés használható, például „Őszibarackízű aludttej”. A tejföl, a túró és a túrósajt esetében élelmiszer-adalékanyag, a kakaós és a karamellás tej előállítása során színezék hozzáadása nem megengedett.

„Félzsíros” tejnek a 2,8 százalék zsírtartalmú tej nevezhető. A laktózmentes tejtermék maradék laktóztartalmát a következők szerint kell feltüntetni a termék jelölésén: „laktóztartalom < 0,1 g/100 g”. Az új szabályok péntektől hatályosak. Az ezeknek meg nem felelő termékeket még egy évig szabad forgalomba hozni, és a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomban tartani.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×