Közel 27 000 milliárd forintra rúgott augusztus végén a lakossági megtakarítások azon része, ami magyarországi vállalatok, vagy a kormányzat által kibocsátott értékpapírokban pihent. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn publikált jelentéséből az is kiderül, ennek a pénznek mintegy a fele van forintban kibocsátott állampapírokban (lakossági és intézményi kötvény együtt) – számolt be az economx.hu.

A lakossági megtakarítások (Magyarországon kibocsátott eszközökben) megoszlása (2024. augusztus):

• forint állampapír 13 523 milliárd forint; ezen belül az egy éven túli állampapír 11 248 milliárd forint, míg a diszkontkincstárjegy 1164 milliárd forint;
• deviza állampapír 611 milliárd forint;
• banki kötvények 607 milliárd forint;
• vállalati kötvények 25 milliárd forint;
• befektetési alapok 10 362 milliárd forint;
• hazai tőzsdei részvények 1790 milliárd forint.

Az továbbra is igaz, hogy a háztartások az 1 évnél hosszabb lejáratú állampapírokat tartják, a náluk lévő mennyiség 83 százaléka egy évnél későbbi lejáratú. A hazai kibocsátású tőzsdei részvényekre viszont továbbra sem nyomul a lakosság, augusztus végén 1790 milliárd forint volt a náluk lévő mennyiség piaci értéke, miközben a Budapesti Értéktőzsde össz-piaci kapitalizációja 15,9 ezermilliárd forint.

A befektetési alapok viszont keresettebbek, ebből is már 10 ezer milliárd forintot meghaladó összeg van a háztartásoknál. Amilyen ütemben egyes alapok termelik a hozamot, nem is csoda – írják.

A lap arra is kitér, hogy augusztusban a lakosság még mindig nettó vásárló volt az állampapír piacon, hiába csökkent a hozamkörnyezet és hiába vágta vissza több lépésben az Államadósság Kezelő Központ a lakossági állampapírok kamatát. Mindezek ellenére 145 milliárd forinttal több állampapírt vettek a háztartások, mint amennyit eladtak, vagy amennyinek lejárt a futamideje. De nem csak a lakosság „zsákolta” a magyar állampapírokat, nettó vásárló volt a bankszektor (177 milliárd forint), illetve kismértékben a külföldi befektetők is (12 milliárd forinttal).

A teljes állampapírpiac mérete augusztus végén meghaladta az 50 ezer milliárd forintot. A legnagyobb finanszírozók:

• bankok: 10 847 milliárd forint;
• biztosítók, nyugdíjpénztárak: 2593 milliárd forint;
• lakosság: 13 523 milliárd forint;
• külföldi befektetők: 15 825 milliárd forint.

A lakosság állampapír-állománya tavaly december végétől augusztus 31-ig 7,7 százalékkal, 969 milliárd forinttal emelkedett. De a külföldiek sem akartak lemaradni, sőt, a náluk lévő mennyiség 1730 milliárd forinttal, 12,3 százalékkal gyarapodott. A bankok magyar állampapír állománya idén 982 milliárd forinttal emelkedett, közel 10 százalékkal.

A számok értékelésénél nem csak a tranzakciókat, hanem az átértékelődést is figyelembe kell venni. Utóbbi az árfolyam-kockázattól mentes lakossági állampapíroknál marginális. Aki viszont piaci államkötvényt tart (bankok és intézményi befektetők), számolnia kell az árfolyam alakulásával is – jegyzi meg a gazdasági oldal. Ez idén számukra kedvezően alakult, mivel a lefelé tartó kamatkörnyezet a már meglévő kötvényportfólió piaci értékét emelte, így átértékelődési nyereség is keletkezett a megtermelt kamatok mellett.

Az 50 ezer milliárd forintos állampapír-állománynak közel negyede volt devizában kibocsátva (12,2 ezermilliárd forint), a devizás kötvények 87 százaléka volt külföldi befektetők kezében.