Infostart.hu
eur:
364.09
usd:
325.22
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Interest rate financial and mortgage rates concept. Hand putting wood cube block increasing on top with icon percentage symbol upward direction
Nyitókép: marchmeena29/Getty Images

Az MNB kimondta, mikorra érjük el a háromszázalékos inflációs célt

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint szeptemberben csökken az infláció Magyarországon, ám októberben ismét növekedni kezd, így az év végén 4 százalék felett alakulhat. 2025-ben az ország ugyanakkor fenntarthatóan el fogja érni az inflációs célját.

Az augusztusi infláció megfelelt a korábbi várakozásoknak, és szeptemberben a fogyasztói árindex további lassulására számít az MNB – mondta az InfoRádióban Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője. A jegybank – jellemzően bázishatások miatt – október-november-decemberben kicsit emelkedő inflációval kalkulál, és az év végére enyhén négy százalék fölött alakulhat a pénzromlás üteme. "Ezt követően ismét dezinflációs trend bontakozik ki a magyar gazdaságban, így várhatóan 2025 második negyedévében az infláció és a maginfláció is jelentősen mérséklődni fog" – tette hozzá az igazgató.

A jövő évi inflációt az MNB jelentése szerint a pénzügyi tranzakciós illeték emeli, ennek a közvetlen hatása az jövő év elején jelentkezhet, amikor megjelenhet a tranzakciós illeték a számlavezetési díjakban, de közvetett hatásként a vállalati költségekben is, és ennek az áthárításával is számol az MNB a 2025-ös prognózisában.

Az augusztusi, az előző év azonos időszakához képest 3,4 százalékos infláció egyik kiváltó oka az alacsony olajár Balatoni András szerint. "Szeptemberben 3,1 százalékra mérséklődhet a fogyasztói árak növekedése, de ezt mi nem gondoljuk továbbra sem árstabilitásnak. Az, hogy egy hónapig 3 százalékos lesz az infláció, még nem azt jelenti, hogy fenntartható módon elértük az inflációs célunkat" – jelentette ki az igazgató, de hozzátette, az előrejelzésük nem változott:

2025-ben az ország fenntarthatóan el fogja érni az inflációs célját.

Balatoni András beszélt arról is, hogy a második negyedéves GDP-adat elmaradt az MNB várakozásaitól, a jegybank szerint egyrészt a mezőgazdaságnak az aszállyal összefüggő gyenge teljesítménye, másrészt pedig a nagyon gyenge külső konjunktúra miatti ipari kilátások fogják vissza az idei növekedést. Az MNB 2024-ben 1-1,8 százalék, 2025-ben 2,7-3,7, míg 2026-ban 3,5-4 százalék körüli GDP-növekedéssel kalkulál.

"Ez a magyar gazdaság számára folyamatosan gyorsuló növekedési rátát jelent, ami szerkezetében is sokkal kiegyensúlyozottabbnak tűnik" – mondta Balatoni András, hozzátéve, hogy a bejelentett költségvetési intézkedések várhatóan jelentősen támogatják az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélok elérését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×