Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: Baka András államfővé választása "ellentétes a jogállamisági standardokkal, alaptörvénysértő és illegitim".

Kifejtette: mivel a Tiszának kétharmados többsége van a parlamentben, ezért ennek a helyzetnek a megoldása most „elméleti probléma”, de a Fidesz feladata az, hogy a helyzet orvoslásához a legnagyobb politikai és jogi támogatást megszerezze.

Bóka János Sulyok Tamás korábbi államfő eltávolításáról szólva elmondta, politikailag sokkal egyszerűbb lett volna a helyzet, ha a volt köztársasági elnök nem írja alá a saját eltávolításáról szóló döntést és az Alkotmánybírósághoz fordul.

Sulyok Tamás szerepfelfogása egyáltalán nem politikai, inkább jogi természetű volt, ez volt az ő „autonóm jogértelmezése” – fejtette ki a fideszes politikus.

Megjegyezte: voltak olyanok a Fidesz közösségében, akik örültek volna, ha Sulyok Tamás egy kicsit „kicsúszik” a jogi szerepfelfogásból, politikai szerepbe helyezkedik és felvállalja a politikai konfliktust.

Arra a kérdésre, hogy újrajelölte volna-e a Fidesz a korábbi államfőt, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: Sulyok Tamás jelölése azt az üzenetet hordozta volna, hogy a Fidesz a jelölési és a választási eljárást legitimnek tekinti, „ezért föl sem merült, hogy bárkit jelöljünk, nemhogy Sulyok Tamást”.

Baka András a Legfelsőbb Bíróság éléről történő korábbi eltávolítására vonatkozó kérdésre Bóka János úgy válaszolt: a Legfelsőbb Bíróság egy átfogó alkotmányozási folyamat eredményeként szűnt meg, a helyette létrehozott, eltérő hatáskörökkel és feladatkörrel rendelkező Kúria vezetésére pedig „teljesen jogos” volt az az igény, hogy új személyt válasszanak.

Bóka János emlékeztetett: a Velencei Bizottság és a strasbourgi emberi jogi bíróság döntése szerint alaptörvény-módosítással sem lehet valakit elmozdítani a hivatalából. Sulyok Tamás elmozdítása nem felelt meg az európai jogi standardoknak – hangsúlyozta.

A politikus azt mondta, a Baka András ügyében született korábbi strasbourgi bírósági ítélet a magyar állam számára kötelezettséget állapított meg, emellett európai jogi standardokat is megfogalmazott, amelyeket szavai szerint a jelen esetre is alkalmazni kellene.

Bóka János arra a riporteri kérdésre, hogy miért volt szükség a 2020-tól 2026-ig tartó veszélyhelyzeti kormányzásra, úgy válaszolt: személyes értelmezése szerint ez „egy nagyobb alkotmányossági kísérletnek” volt a része.

„Ez egy gyakorlati, kísérleti periódus volt” – fogalmazott. Hozzátette, erre a kísérletre azért volt szükség, mert a kormányzati működést adaptálni kellett az egymást követő rendkívüli helyzetekhez, például a koronavírus-járványhoz vagy az orosz-ukrán háborúhoz.

A Fidesz frakcióvezetője szerint Magyarország továbbra is olyan kihívások előtt áll, amelyek válsághelyzetté alakulhatnak át, és ehhez kell igazítani a kormányzati működést is. Mint mondta, nem biztos, hogy az Országgyűlés és a kormány közötti hagyományos munkamegosztás rendszere a legmegfelelőbb ezeknek a válságoknak a kezelésére.