Infostart.hu
eur:
379.71
usd:
321.75
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Nyitókép: MNB/YouTube

Virág Barnabás: nem lehet hátradőlni, hosszú az infláció árnyéka

A Monetáris Tanács elkötelezett a dezinfláció folytatása és az inflációs cél fenntartható elérése mellett – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Monetáris Tanács alapkamatdöntése után tartott tájékoztatóján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.

A legutóbbi, augusztusi kamatdöntő ülésen a testület még az alapkamat tartására szavazott, de Virág Barnabás MNB-alelnök az ülést követő tájékoztatón azt mondta, bár a grémium a monetáris lazítás átmeneti szüneteltetése mellett döntött, a következő időszakban tér nyílhat a kamatkondíciók további, óvatos mérséklésére.

A mostani döntés után tartott tájékoztatóján Virág Barnabás kiemelte, hogy a makrogazdasági kilátások javultak. Az egyik fontos tényező, hogy az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is mérsékelte a kamatkondíciókat, így a külső környezet némileg lazábbá vált. Ennek ellenére a Monetáris Tanács szerint továbbra is óvatos megközelítés indokolt, mert az lesz az alelnök szerint a kulcskérdés, hogy ezek a döntések milyen hatást gyakorolnak a feltörekvő piacokra.

"Inflációs kép nem változott, 2025 elejétől folytatódhat a dezinfláció" – mondta Virág Barnabás, de hozzátette, a tranzakciós illeték emelése miatt némiképp felfelé módosították az előrejelzést. E szerint az infláció idén 3,5-3,9 százalék között, 2025-ben 2,7-3,6 százalék között, 2026-ban 2,5-3,5 százalék között lehet.

A magyar gazdaság pedig a mostani becslés szerint 2024-ben 1,0-1,8 százalékkal, 2025-ben 2,7-3,7 százalékkal, majd 2026-ban 3,5-4,5 százalékkal bővül. Az MNB alelnöke hozzátette, a külső egyensúly mérlegének a javulása folytatódik, idén 2 százalékos szufficitre számítanak, ami nagy előrelépés a tavalyi 8 százalékos deficithez képest.

"Az infláció augusztusban ismét csökkent és a jegybanki toleranciasávba került, és szeptemberben várhatóan tovább csökken. Közelebb kerülünk a célhoz, de októbertől átmeneti emelkedés következik" – mondta, és közölte, az infláció árnyéka hosszú, mert a fogyasztási és beruházási döntésekre gyakorolt hatása továbbra is erőteljes.

Azt is jelezte, hogy a jegybank az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piac stabilitásának a fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés beindításához. Azt is kiemelte, hogy a változékony pénzpiaci folyamatok, a geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes megközelítést tesznek szükségessé a monetáris politikában.

A tanács a döntéskor négy szempontot mérlegelt:

  • Inflációs helyzetkép: folytatódott a dezinfláció
  • fejlett piaci kamatok: csökkentett a Fed és az EKB
  • országkockázati megítélés: enyhe javulás történt
  • bizalom a gazdasági szereplők között: fokozatos erősödés látható

Mindez együtt Virág Barnabás szerint a kamatkondíciók óvatos mérséklését tette lehetővé.

"Nem dőlhetünk hátra, továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika szükséges, és a Monetáris Tanács továbbra is adatvezérelten, hónapról hónapra dönt" – jelentette ki.

Egy kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy ezúttal is a tartás és a 25 bázispontos csökkentés volt a testület napirendjén, és végül a tanács egyhangúlag döntött az alapkamat mérséklése mellett.

Arról is beszélt, hogy a befektetői hangulat javul, a munkaerőpiac viszont elkezdett enyhülni. Erőteljes reálbér-növekedés van, ez a következő időszakban lassulhat, de erős marad, 4-5 százalék közül lehet a következő években, és ez fontos bázisa lehet a lakossági fogyasztás emelkedésének, így a gazdaság növekedésnek is.

"A Monetáris Tanács elkötelezett a dezinfláció folytatása és az inflációs cél fenntartható elérése mellett" – hangsúlyozta Virág Barnabás, és jelezte, jelenleg nincs olyan tényező, amely indokolná az alapkamatpálya elmozdulását, de továbbra is kiemelten figyelik az inflációs kilátásokat, az ország kockázati megítélését és a pénzügyi piaci stabilitást.

Az idén még várható kamatcsökkentések számáról azt mondta, ezt majd havonta eldönti a tanács, de továbbra is a tartás és a 25 bázispontos csökkentés lehet az opció. Kérdésre válaszolva elmondta, a gazdasági előrejelzésekben nem kalkuláltak a visszatartott uniós források kifizetésével, ha beérkezik, az tovább javíthat a képen.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök. Jól állunk, de a csata még nyílt – mondta, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A választások tétje az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”. Cikkünket frissítjük!

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×