Infostart.hu
eur:
356.57
usd:
312.68
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Digitális Fogyasztóvédelem 2024 című konferenciáján a hivatal rendezvénytermében 2024. szeptember 19-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Nagy Márton azt kérte a bankoktól, vigyék öt százalék alá a lakáshitelek THM-jét

A nemzetgazdasági miniszter a Bankszövetség képviselőivel egyeztetett, és négy kéréssel fordult hozzájuk. Egyebek mellett arról is beszélt, hogy az adómentes borravaló garantálásához biztosítani kell a megfelelő technikai feltételeket.

Nagy Márton csütörtökön konstruktív megbeszélést tartott a Bankszövetség képviselőivel. Az egyeztetésen a nemzetgazdasági miniszter a bankokat képviselő vezetőkkel együtt áttekintette a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét. A felek megállapították, hogy a nemzetgazdaság szerkezete és alapfundamentumai erősek, ebben az évben egy gazdasági konjunktúra kezdetén áll az ország, 2025-re pedig a magyar GDP fokozatosan növekedési pályára állhat: a gazdasági bővülés üteme elérheti a 3-5 százalék közötti szintet.

Megállapítást nyert ugyanakkor, hogy a növekedést a fogyasztás fokozatos helyreállása mellett a külpiacok gyengélkedése, így elsősorban a német gazdaság kedvezőtlen teljesítménye árnyékolja be. A kedvezőtlen külső környezet 2025-ben is érdemi hatást gyakorolhat a gazdasági teljesítményre, így

a német gazdaság fellendülése esetén a hazai növekedés közelebb lehet az 5 százalékhoz, míg nélküle a 3 százalékot közelítheti meg.

A tárgyaló felek kedvezőnek ítélték meg, hogy a gazdasági bővülés mindkét esetben az Európai Unió élmezőnyéhez fog tartozni, így Magyarország felzárkózása az uniós átlaghoz minden reális forgatókönyv szerint tovább folytatódik.

A Bankszövetség és a miniszter egyetértettek abban, hogy a gazdaság újraindítása és fokozatos növekedési pályára állítása közös érdek. A Bankszövetség képviselői jelezték, hogy ebben a munkában a hazai bankok is érdemben kívánnak részt venni és ennek megfelelően vállalták, hogy a hitelezési aktivitásuk további növelése következtében egy hitelezés által támogatott gazdasági növekedés fog megvalósulni. Ennek jelei a lakossági tranzakciók felfutásával már láthatók, a vállalatoknál azonban ez a kedvező folyamat még nem indult meg.

Nagy Márton az egyeztetés keretében négy kéréssel fordult a Bankszövetséghez. A tárcavezető tájékoztatta a résztvevőket a munkáshitel részleteiről, amely a 17 és 22 év közötti munkások számára nyújt a jövőben jelentős pályakezdési támogatást. A miniszter felkérte a bankok képviselőit, hogy megfelelő módon készüljenek fel a munkáshitel mielőbbi és sikeres közvetítésére.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a lakhatási problémák megoldása, az otthonteremtés továbbra is kiemelt prioritást jelent a kormány számára, ezért

arra kérte a bankokat, hogy a lakáscélú hitelek THM szintjét önkéntes alapon szorítsák 5 százalék alá.

Az adómentes borravaló garantálásához biztosítani kell a megfelelő technikai feltételeket. Ennek érdekében a tárcavezető arra kérte a bankokat, hogy mielőbb végezzék el a POS terminálok fejlesztését, amelynek eredményeképpen külön „TIP” funkció jöhet létre. Ezáltal elérhető lesz, hogy a terminál a számlát kettébontva a borravalót közvetlenül a felszolgáló számlájára, a fogyasztás ellenértékét pedig az adott cég számlájára helyezze.

Nagy Márton megállapította végül, hogy a lakosság számára a SZÉP-kártyákon jelenleg is közel 100 milliárd forintnyi szabad forrás érhető el. A kedvezményes adózású juttatás maradéktalan felhasználása és gazdaságba juttatása érdekében szükségszerűnek mutatkozik a SZÉP-kártyák digitalizálása, azaz annak bankok általi megteremtése, hogy a fizetés mobiltelefonon is lehetővé váljon. Mindez jelentősen ösztönözheti a felhasználást.

A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalások és egyeztetések a jövőben is tovább folytatódnak. A nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte, hogy a Bankszövetség két hónapon belül dolgozza ki, hogy az adott miniszteri kérések mikorra és hogyan teljesíthetők.

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×