Infostart.hu
eur:
355.18
usd:
307.72
bux:
134382.47
2026. június 9. kedd Félix
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Digitális Fogyasztóvédelem 2024 című konferenciáján a hivatal rendezvénytermében 2024. szeptember 19-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Nagy Márton azt kérte a bankoktól, vigyék öt százalék alá a lakáshitelek THM-jét

A nemzetgazdasági miniszter a Bankszövetség képviselőivel egyeztetett, és négy kéréssel fordult hozzájuk. Egyebek mellett arról is beszélt, hogy az adómentes borravaló garantálásához biztosítani kell a megfelelő technikai feltételeket.

Nagy Márton csütörtökön konstruktív megbeszélést tartott a Bankszövetség képviselőivel. Az egyeztetésen a nemzetgazdasági miniszter a bankokat képviselő vezetőkkel együtt áttekintette a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét. A felek megállapították, hogy a nemzetgazdaság szerkezete és alapfundamentumai erősek, ebben az évben egy gazdasági konjunktúra kezdetén áll az ország, 2025-re pedig a magyar GDP fokozatosan növekedési pályára állhat: a gazdasági bővülés üteme elérheti a 3-5 százalék közötti szintet.

Megállapítást nyert ugyanakkor, hogy a növekedést a fogyasztás fokozatos helyreállása mellett a külpiacok gyengélkedése, így elsősorban a német gazdaság kedvezőtlen teljesítménye árnyékolja be. A kedvezőtlen külső környezet 2025-ben is érdemi hatást gyakorolhat a gazdasági teljesítményre, így

a német gazdaság fellendülése esetén a hazai növekedés közelebb lehet az 5 százalékhoz, míg nélküle a 3 százalékot közelítheti meg.

A tárgyaló felek kedvezőnek ítélték meg, hogy a gazdasági bővülés mindkét esetben az Európai Unió élmezőnyéhez fog tartozni, így Magyarország felzárkózása az uniós átlaghoz minden reális forgatókönyv szerint tovább folytatódik.

A Bankszövetség és a miniszter egyetértettek abban, hogy a gazdaság újraindítása és fokozatos növekedési pályára állítása közös érdek. A Bankszövetség képviselői jelezték, hogy ebben a munkában a hazai bankok is érdemben kívánnak részt venni és ennek megfelelően vállalták, hogy a hitelezési aktivitásuk további növelése következtében egy hitelezés által támogatott gazdasági növekedés fog megvalósulni. Ennek jelei a lakossági tranzakciók felfutásával már láthatók, a vállalatoknál azonban ez a kedvező folyamat még nem indult meg.

Nagy Márton az egyeztetés keretében négy kéréssel fordult a Bankszövetséghez. A tárcavezető tájékoztatta a résztvevőket a munkáshitel részleteiről, amely a 17 és 22 év közötti munkások számára nyújt a jövőben jelentős pályakezdési támogatást. A miniszter felkérte a bankok képviselőit, hogy megfelelő módon készüljenek fel a munkáshitel mielőbbi és sikeres közvetítésére.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a lakhatási problémák megoldása, az otthonteremtés továbbra is kiemelt prioritást jelent a kormány számára, ezért

arra kérte a bankokat, hogy a lakáscélú hitelek THM szintjét önkéntes alapon szorítsák 5 százalék alá.

Az adómentes borravaló garantálásához biztosítani kell a megfelelő technikai feltételeket. Ennek érdekében a tárcavezető arra kérte a bankokat, hogy mielőbb végezzék el a POS terminálok fejlesztését, amelynek eredményeképpen külön „TIP” funkció jöhet létre. Ezáltal elérhető lesz, hogy a terminál a számlát kettébontva a borravalót közvetlenül a felszolgáló számlájára, a fogyasztás ellenértékét pedig az adott cég számlájára helyezze.

Nagy Márton megállapította végül, hogy a lakosság számára a SZÉP-kártyákon jelenleg is közel 100 milliárd forintnyi szabad forrás érhető el. A kedvezményes adózású juttatás maradéktalan felhasználása és gazdaságba juttatása érdekében szükségszerűnek mutatkozik a SZÉP-kártyák digitalizálása, azaz annak bankok általi megteremtése, hogy a fizetés mobiltelefonon is lehetővé váljon. Mindez jelentősen ösztönözheti a felhasználást.

A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalások és egyeztetések a jövőben is tovább folytatódnak. A nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte, hogy a Bankszövetség két hónapon belül dolgozza ki, hogy az adott miniszteri kérések mikorra és hogyan teljesíthetők.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×