Infostart.hu
eur:
381.28
usd:
329.84
bux:
125741.2
2026. április 7. kedd Herman
stock photo
Nyitókép: Getty Images/Jozsef Zoltan Varga

Ráugrottak a bankok az állampapírokra, de a lakosság sem tétlenkedett

Júliusban rengeteg állampapírt vettek a nagyobb piaci szereplők, de

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn élesített adatai szerint július végén 13 382 milliárd forintra nőtt a háztartások magyar állampapír állománya. Egy hónap alatt 223 milliárd forinttal gyarapodott a náluk lévő államadósság, ami jórészt tranzakciókból (214,6 milliárd forint) jött össze, de hozzájárult 8,1 milliárd forint átértékelődés is – írta az Economx.

A csökkenő kamatkörnyezet és a lefelé mutató hozamvárakozások miatt júliusban rengeteg állampapírt vettek a nagyobb szereplők is. A hazai bankok nettó 523 milliárd forintért vásároltak, a külföldi intézményi befektetők viszont nettó eladók voltak, rég nem látott mennyiségben (211 milliárd forint) váltak meg a magyar állampapíroktól. A statisztikákból az is kiderül, a hazai bankok kitömték magukat diszkont-kincstárjegyekkel (dkj) is, ami teljesen megfelelt a kormány, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Nagy Márton elképzeléseinek.

Az MNB statisztikái arra is rámutatnak, honnan csoportosított át pénzt a lakosság az állampapír-vásárlásokra. A banki kötvényekből például kevesebbet tartottak júliusban, mint egy hónappal korábban.

A befektetési alapokra továbbra is versenyképes alternatívaként tekintenek a magánemberek, akik 150 milliárd forintnyi nettó vásárlást hajtottak végre júliusban, amihez még hozzáadódott a már meglévő befektetési jegyeken elért 57 milliárd forint átértékelődési nyereség is. A hónap végén így 10 291 milliárd forintot értek a lakossági kézben lévő befektetési jegyek. A nagyságrendeket jól illusztrálja, hogy ez több mint tízszerese annak, mint amennyi pénzt a magyar biztosítók és nyugdíjpénztárak hazai befektetési alapokban tartanak.

Címlapról ajánljuk
Oroszország ajándékba kapta az ukrajnai háború költségeit az iráni háború miatt – számok

Oroszország ajándékba kapta az ukrajnai háború költségeit az iráni háború miatt – számok

Komoly gazdasági hasznot hoz Oroszországnak az iráni háború és a Hormuzi-szoros blokkolása miatti olajár-emelkedés, az uráli típusú olaj már drágább, mint a Brent – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alalapítvány igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
A LinkedIn titkai: szakértőt kérdeztünk arról, hogy kellene jól használni

A LinkedIn titkai: szakértőt kérdeztünk arról, hogy kellene jól használni

Hétfőn, a Portfolio Checklist Extrában Pataki Gergellyel, az Invite Agency alapítójával beszélgetünk arról, mire jó a LinkedIn 2026-ban, mi számít spammnek, és mi az a minimum jelenlét, amitől végre üzlet lesz belőle, nem csak folyamatos scrollozás. Azt is elmondjuk, milyen gyakran érdemes posztolni, és hogy kell jól megtalálni egy potenciális ügyfelet, megrendelőt, üzleti kapcsolatot. A LinkedInt Reid Hoffman és több társalapító hozta létre, 2003-ban indult el, kifejezetten szakmai kapcsolatépítésre és álláskeresésre. Ma viszont már sok iparágban az a hely, ahol eldől, hogy egyáltalán szóba állnak-e veled. Közben az AI és a Google is innen szedik a „hivatalos képet” rólad: ha nem mondod el, ki vagy és mit csinálsz, majd megírja helyetted az internet — csak talán rosszabbul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×