Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Unsplash.com

Úgy tűnik, kicsúszik a spanyol vasúti nagybevásárlás a magyar kezekből

A magyar kormány egy hosszabb távú vízió keretei közt tavaly ajánlatot tett a Talgo szupervonatgyártóra, de úgy tűnik, "ez a vonat" nem a pénzen megy el...

A Portfolio hírügynökségi forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a spanyol kormány nem kért a magyar Ganz-Mávag felvásárlási ajánlatából a Talgo szupervonatgyártóra.

Az információkat később a spanyol kormány közleményben erősítette meg, amiatt aggódva, hogy Magyarország kapcsolata "túl szoros Oroszországgal".

"A kabinet megállapodott abban, hogy nem engedélyezi a Ganz-Mávag által a Talgo vállalatba történő közvetlen külföldi befektetést, miután a vizsgálatok során megállapításra került, hogy a művelet engedélyezése nemzetbiztonsági és közrendi kockázatokkal járna" – írja a madridi gazdasági tárca.

Túl ezen a spanyol fél már korábban tisztázta, hogy Madrid a Talgo vonatgyárat stratégiai eszköznek tekinti, a cégnek "érzékeny információkhoz van hozzáférése".

A felvásárlás egyébként már tavaly óta napirenden van, márciusban 619 millió eurós vételi ajánlat érkezett a magyar féltől. A Talgo hitelezőivel sikerült is dűlőre jutni, de a spanyol politika ellenállásán fennakadt a tranzakció a már említett "orosz gyanú" miatt.

Ezt követően más vevőjelöltekről is írt a spanyol sajtó - például egy svájciról és a cseh Skodáról -, miközben a hatóságok a magyar vevőtől több ízben is minden dokumentumot bekértek, az idő pedig csak telt és múlt.

A cikkből kiderül, hogy Lázár János szakminiszter a Talgo gyárat tekintette annak kulcsának, hogy Magyarország felújíthassa vasúti flottáját, méghozzá belátható időn belül.

A Talgo tőzsdei cég, amelynek részvényei a tavaly novemberi magyar ajánlat hírére szárnyalni kezdtek. A kereskedést egy időre viszont felfüggesztették azután, hogy a spanyol kormány közölte, nem adják el a magyaroknak a gyárat.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×