Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Görögdinnye Jászapátiban 2020. július 16-án. Országszerte megkezdődött a görögdinnye-szüret, idén átlagos mennyiséget, mintegy 160 ezer tonnát takaríthatnak be a termelők.
Nyitókép: MTI/Vajda János

„Nyár, dinnye, szeletem” – büntető szlogennel rúgta be a dinnyekampányt az agrártárca

A magyar dinnye kiváló minőségének, sokszínű felhasználási lehetőségének bemutatását célzó fogyasztásösztönző kampányt indított az Agrárminisztérium (AM) és az Agrármarketing Centrum (AMC).

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kampány szerdai sajtótájékoztatóján kiemelte, Magyarországon a dinnyetermő terület folyamatosan bővül, az idén az előző évhez képest 30 százalékkal nagyobb területen, 3665 hektáron folyik a termelés.

Az államtitkár hangsúlyozta, a magyar dinnyetermelők jó minőségű, piacképes árut termelnek, amihez hozzájárul az utóbbi években végrehajtott technológiai váltás is.

Felidézte, hogy a most záruló Vidékfejlesztési Programban mintegy 7 ezer kertészet részesült 190 milliárd forint támogatásban, ezzel 380 milliárd forint fejlesztés valósul meg. Az idén a kertészetek támogatására szeptember 24-től újabb pályázatra lehet jelentkezni.

Ondré Péter, az AMC ügyvezetője elmondta, hogy 2016 óta minden évben megszervezik a dinnyefogyasztást ösztönző kampányt.

Az AMC ügyvezetője részletezte, hogy az idén a „Nyár, dinnye, szeletem” szlogennel meghirdetett akcióban július 28. és augusztus 13. között az ország hat helyszínén tartanak kóstolókat, a közösségi médiában népszerűsítik a dinnyefogyasztást, augusztus 1. és 8. között pedig nyereményjátékot hirdetnek.

Apáti Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke arról beszélt, hogy a zöldség- és gyümölcsszezon az idén is rendkívül változatos az időjárástól függően, és felhívta a figyelmet a klímaváltozás hatására, amely átalakítja a piacokat. Szerinte az eredményes zöldség és gyümölcs termeléshez egyre inkább öntözésre, jéghálóra és fagy elleni védelemre van szükség.

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke elmondta, hogy Magyarországon a dinnyeszezon korábban kezdődött, emiatt az exportpiacon egyszerre jelent meg a spanyol és az olasz termékekkel, a korszerű technológiának köszönhetően a szezon időben is kitolódik.

Az egyesület elnöke kiemelte, 2010 óta 4,5 kilogrammal nőtt a magyar átlagos dinnyefogyasztás, jelenleg Magyarországon átlagosan 10-12 kilogramm között alakul személyenként az éves dinnyefogyasztás mennyisége. A fogyasztói szokások átalakultak, egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4-6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem kellene életben tartani a falvakat?

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×