eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Fotómontázs a tranzakciós adóval és a bankkártyás fizetéssel kapcsolatban. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Faludi Imre

Megemelt tranzakciós illeték: a nagyobb cégek jobb pozícióban

Augusztus elsejétől emelkedik a pénzügyi tranzakciós illeték, a változásokról és következményeiről Palkó István, a Portfolio elemzője beszélt az InfoRádióban.

Augusztus 1-jétől felemeli a kormány a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét. Erről akkor döntöttek, amikor módosították az extraprofitadókról szóló kormányrendeletet. A módosítás egyelőre a vállalatokat érinti, a lakosságra december 31-ig nem vonatkozik. A döntéssel a készpénzfelvétel és az átutalás forgalmi díja is emelkedik. Több bank már jelezte, hogy az emelést áthárítja az ügyfelekre. Első körben – augusztus 1-jétől – a vállalkozásokat érinti a tranzakciós illeték emelése.

"Magát az illetéket a bankoknak kell megfizetniük, ugyanakkor ezt jellemzően továbbhárítják, és az elmúlt napokban megjelent banki hirdetmények azt mutatják, hogy ez ténylegesen meg is történik egy sor pénzintézetnél" – tette világossá az InfoRádióban Palkó István, a Portfolio elemzője.

Van egy október 1-jei határidő is, innentől kezdve egy úgynevezett kiegészítő tranzakciós illetéket vezetett be a kormány a pénznemek közötti átváltást is tartalmazó tranzakciókra.

Az augusztusi változás szerint az eddigi 3 ezrelékről 4,5-re emelkedik a tranzakciós illeték általános mértéke. Készpénzfelvétel esetében eddig ez 6 ezrelék volt, ez pedig 9 ezrelékre nő. Előbbi esetben eddig 10 ezer forint volt az illetékfizetés felső határa, ez 20 ezer forintra emelkedik, míg a készpénzfelvétel esetében nem volt eddig sem határ, és a jövőben sem lesz.

A K&H Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank és a kis-, illetve mikrováállalkozások esetében az OTP Bank már jelezte, hogy emeli a banki díjakat, de nem minden esetben egységes ez a tovább hárítás.

"Vannak olyan számlacsomagok, különösen amelyeket 2013 előtt alkalmaztak a bankok, és még ezt használják a vállalkozások, amelyek esetében például az OTP Banknál október 1-jével történik meg a díjak emelkedése" – mondta Palkó István.

A lakosság "bevonásával" kapcsolatban azt mondta, az emberek pozíciója gyengébb ebben az esetben.

"Ha azt feltételezzük, hogy a bankok mind és száz százalékban tovább tudják hárítani a tranzakciós illetéket, ami a nagyvállalatok esetében nem evidens, mert az ő pozíciójuk erősebb, az idei évben 85 milliárd forintnyi többletteher várna a magyarországi vállalatokra, hiszen a kormány azt jelezte, hogy ettől az intézkedéstől 85 milliárd forintnyi többletbevételt vár az idei évben,

2025-ben pedig a teljes évet tekintve ez elérheti a 200 milliárd forintot.

Ekkor már hatályba fog lépni a devizakonverziókhoz kapcsolódó október 1-jei illetékkiterjesztés is, illetve a jövő évtől elvileg már a lakosságra is korlátlanul tovább tudják hárítani a bankok az illeték megemelését. Ebben persze elképzelhető változás, hiszen nem biztos, hogy a kormány ezt engedi, de ha így lenne, akkor akár az évi 200 milliárd forintot is elérheti az a többletteher, amelyet a vállalkozások, illetve a lakosság együttesen fognak fizetni az illeték megemelése miatt" – ecsetelte az elemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 08:55
×
×
×
×