A magyar háztartások fogyasztása az európai uniós átlag 70 százalékán állt 2023-ban, ezzel az utolsó helyre csúszott vissza a rangsorban. Az Európai Unió statisztikai Hivatala, az Eurostat a friss jelentésében ugyanis a bolgár értéket 73 százalékra húzta fel. Az adatokat közlő Portfolio rámutat: az előzetes közléskor még volt 0,1 százalékpontos előnye Magyarországnak, most csak egész értékre kerekítve közölték az adatokat, de a revízió mértéke akkora, hogy az előzés valószínűleg a későbbi felülvizsgálatok során is fennmarad.
A statisztika alapján a régió az uniós tagság 20 éve (Románia és Bulgária esetén 17 éve) során egyértelműen felzárkózott, a lakossági fogyasztás jelentősen közeledett az unió átlagához, de a legkisebb előrelépés a két kiugróan fejlett ország (Csehország és Szlovénia) mellett Magyarországon látszik.
Az Eurostat a fogyasztási adatok mellett az egy főre jutó GDP felülvizsgálat adatait is közreadta. Ez a mutató a gazdasági fejlettséget kívánja megragadni, vagyis hogy piaci hozzáadottérték-alapon számolva egy ország a népességéhez képest milyen teljesítményt nyújt. Itt a magyar pozíció nem változott, bár az egész értékre megadott mutatóban már nincs előnyünk Horvátországgal szemben, mindkét ország az uniós átlag 76 százalékán áll.
Az InfoRádióban az adatokkal kapcsolatban Palócz Éva, a Kopint-tárki vezérigazgatója elmondta: a kelet-közép-európai országokban lényegesen alacsonyabb mind az egy főre jutó GDP, de ezen belül még alacsonyabb az egy főre jutó fogyasztás is az EU átlagához, vagy az EU gazdagabb tagországaihoz mérve.
"Ezen belül pedig Magyarországon a háztartások tényleges fogyasztási volumene reálértékben Magyarországon a legalacsonyabb, 30 százalékkal marad el az EU átlagától, ez már így volt 2022-ben is" – fogalmazott. Hozzátette: a többi országban az elmaradás nagyjából 20 és 30 százalék között van, Romániában viszont mindössze mintegy 10 százalék.
A lemaradás okát Palócz Éva abban látja, hogy Magyarországon a bérek a GDP szintjéhez viszonyítva alacsonyak, a nettó jövedelmeket pedig a béreket terhelő viszonylag magas adók is csökkentik. Azon kívül ezt a mutatót az is "sújtja", hogy a költségvetés korlátai egyre szűkebb természetbeni juttatásokat tesznek lehetővé.
A Kopint Tárki vezérigazgatója nem számít rá, hogy a magyar adatok rövid távon jelentősebben változni fognak, hiszen már 2022-ben is hasonló arányokról számolt be az Eurostat.