Infostart.hu
eur:
381.08
usd:
321.51
bux:
128094.62
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Hungarian money - forint in the black wallet
Nyitókép: johan10/Getty Images

Erre az uniós rangsorra nem lehetünk büszkék

Eurostat idén is nyilvánosságra hozta az uniós tagállamok aktuális fogyasztási adatait.

A magyar háztartások fogyasztása az európai uniós átlag 70 százalékán állt 2023-ban, ezzel az utolsó helyre csúszott vissza a rangsorban. Az Európai Unió statisztikai Hivatala, az Eurostat a friss jelentésében ugyanis a bolgár értéket 73 százalékra húzta fel. Az adatokat közlő Portfolio rámutat: az előzetes közléskor még volt 0,1 százalékpontos előnye Magyarországnak, most csak egész értékre kerekítve közölték az adatokat, de a revízió mértéke akkora, hogy az előzés valószínűleg a későbbi felülvizsgálatok során is fennmarad.

A statisztika alapján a régió az uniós tagság 20 éve (Románia és Bulgária esetén 17 éve) során egyértelműen felzárkózott, a lakossági fogyasztás jelentősen közeledett az unió átlagához, de a legkisebb előrelépés a két kiugróan fejlett ország (Csehország és Szlovénia) mellett Magyarországon látszik.

Az Eurostat a fogyasztási adatok mellett az egy főre jutó GDP felülvizsgálat adatait is közreadta. Ez a mutató a gazdasági fejlettséget kívánja megragadni, vagyis hogy piaci hozzáadottérték-alapon számolva egy ország a népességéhez képest milyen teljesítményt nyújt. Itt a magyar pozíció nem változott, bár az egész értékre megadott mutatóban már nincs előnyünk Horvátországgal szemben, mindkét ország az uniós átlag 76 százalékán áll.

Az InfoRádióban az adatokkal kapcsolatban Palócz Éva, a Kopint-tárki vezérigazgatója elmondta: a kelet-közép-európai országokban lényegesen alacsonyabb mind az egy főre jutó GDP, de ezen belül még alacsonyabb az egy főre jutó fogyasztás is az EU átlagához, vagy az EU gazdagabb tagországaihoz mérve.

"Ezen belül pedig Magyarországon a háztartások tényleges fogyasztási volumene reálértékben Magyarországon a legalacsonyabb, 30 százalékkal marad el az EU átlagától, ez már így volt 2022-ben is" – fogalmazott. Hozzátette: a többi országban az elmaradás nagyjából 20 és 30 százalék között van, Romániában viszont mindössze mintegy 10 százalék.

A lemaradás okát Palócz Éva abban látja, hogy Magyarországon a bérek a GDP szintjéhez viszonyítva alacsonyak, a nettó jövedelmeket pedig a béreket terhelő viszonylag magas adók is csökkentik. Azon kívül ezt a mutatót az is "sújtja", hogy a költségvetés korlátai egyre szűkebb természetbeni juttatásokat tesznek lehetővé.

A Kopint Tárki vezérigazgatója nem számít rá, hogy a magyar adatok rövid távon jelentősebben változni fognak, hiszen már 2022-ben is hasonló arányokról számolt be az Eurostat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szárnyra kapott a forint

Szárnyra kapott a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek, az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az erősödő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban.  A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ez alól pedig a mai nap sem jelent kivételt. A magyar deviza erősen kezdte a napot az euróval és a dollárral szemben is, az árfolyam mindkét piacon 1 egységnél többet csökkent ma már.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×