Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Hand of man with credit card, using a ATM
Nyitókép: sanjagrujic/Getty Images

Jó ideje nem vettek fel ilyen kevés pénzt a magyarok

A koronavírus-járvány óta nem volt rá példa, hogy ilyen kevésszer járuljanak az ATM-ekhez a magyarok itthon és külföldön.

Alig haladta meg a 20,6 milliót az első negyedévben belföldön végrehajtott bankkártyás készpénzfelvételek száma, ami azt jelenti, hogy egy kártyára átlagosan nagyjából két ilyen tranzakció jutott három hónap alatt - írja a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a Világgazdaság.

A kártyás készpénzfelvételi tranzakciók száma ugyan nem esett vissza drámaian az egy évvel korábbihoz képest - nagyjából 480 ezerrel, vagyis 2,3 százalékkal csökkent -, ám ötéves időtávon már jóval nagyobb a lemaradás, hiszen 2019 első három hónapjában még több mint 24 millió alkalommal keresték fel ilyen céllal a hazai ATM-eket a magyarok - írják.

A trendszerű csökkenés ellenére nem az idei első negyedév a mélypont a hazai kártyás készpénzfelvétek történetében,

a koronavírus-járvány második hulláma idején, 2021 első hónapjaiban 20,2 millió alá csúszott a tranzakciók száma, köszönhetően a korlátozásoknak.

A belföldi kártyás készpénzfelvételek értékénél szintén érezhető mértékű, közel 4 százalékos visszaesést mért éves alapon az MNB, miután a kimutatott első negyedéves volumen éppen elmaradt a 2100 milliárd forinttól.

Hasonló a helyzet a külföldi készpénzfelvételi tranzakcióknál, ugyanis a számuk 4,3 százalékkal, 252,5 ezer alá csökkent a tavalyi év első negyedévéhez képest, miközben az értékük 4 százalékkal esett vissza éves szinten. Így összességében a bel- és külföldi kártyás készpénzfelvéti tranzakciók értéke valamivel 2121 milliárd forint felett alakult 2024 első három hónapjában, ami 2,3 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest.

A készpénzfelvételi tranzakciók számának és értékének csökkenése az összeállítás szerint nem meglepő, hiszen az elektronikus fizetéseket támogató infrastruktúra sokat fejlődött az elmúlt években, vagyis a lakosságnak egyre kevésbé van szüksége készpénzre a fizetési tranzakcióihoz.

Utóbbi feltevést az MNB friss fizetési forgalmi statisztikái is alátámasztják, eszerint a belföldi kártyás vásárlási tranzakciók száma már meghaladta a 407 milliót január eleje és március vége között, miközben a műveletek összértéke 8,3 százalékos emelkedést követően 3719,4 milliárd forintot tett ki.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×