Áprilisban nagy érdeklődés kísérte a versenytörvény tervezett módosítását, amely újabb hatásköröket adott volna a GVH kezébe: az alapvető jelentőségű vállalkozások kijelölésének lehetőségét. A parlament végül erről nem szavazott, és akkor Rigó Csaba Balázs úgy nyilatkozott, hogy egyetért a halasztással, és széleskörű szakmai konzultáció lefolytatása érdekében versenypártolási munkacsoport létrehozását kezdeményezi.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette, hogy ez a lehetőség újabb jogköröket adott volna a Gazdasági Versenyhivatalnak, így gyorsabban tudott volna fellépni olyan esetben, amikor nincs monopolhelyzet egy piacon, mégis strukturális zavar tapasztalható. Azt is hozzátette, hasonló jogkört biztosít a német versenytörvény, de a brit versenyhatóságnak is van ilyen eszköze. "Nem azzal kezdődik, hogy tulajdonrészt akarna valaki eladatni, hiszen az az ultima ratio, az a legutolsó megoldás, amire egyébként ma is van példa" – mondta az elnök.

A versenytorzulást jelenleg is vizsgálja GVH, csak Rigó Csaba Balázs szerint a mostani eszközeik lassúak, évekig elhúzódhat egy vita, miközben a digitális világban minden felgyorsult. "A fogyasztó mindig kiszolgáltatott helyzetben van. Ha valaki nincs egyértelműen a klasszikus versenyjog szerint erőfölényben, de amúgy nem jó a piac, akkor is kell legyen eszköze a versenyhatóságnak. Ez a lényege a hatáskörbővítésnek, nem az, hogy ezzel a versenyhatóság visszaélne" – mondta, és hozzátette, a bíróság út ebben az esetben is nyitva állt volna a felek előtt.

A GVH az ügyben egy munkacsoport megalakítását kezdeményezte, de ez még nem történt meg, a javaslata szerint a jogalkotóknak és a jogalmazóknak is részt kellene venniük ebben, hogy minden érintett fél elmondhassa a véleményét.

Rezsiszámlák

A napokban versenyfelügyeleti eljárás megindítására kötelezte a bíróság a GVH-t, a közüzemi számlák első oldalának alsó részén lévő, a rezsicsökkentés miatti megtakarítást feltüntető adatok miatt a pert Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési frakcióvezetője tavaly indította, mert a hivatal nem vizsgálta az ő bejelentése alapján a tájékoztató adatok pontosságát. Rigó Csaba közölte, a képviselői bejelentés után a hivatal alapos vizsgálatot folytatott le, és kiderítette a szolgáltatók adatai alapján, hogy a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat gyanúja nem bizonyítható fogyasztóvédelmi szempontból.

Most a bíróság döntése nyomán a GVH újra megvizsgálja az ügyet, ha megkapja az írásos ítéletet. "Kötelességünk ezt elvégezni, és mi nem sértődtünk meg, ennek a vizsgálatnak a végén bizonyára ki fog derülni, hogy kinek van igaza" – mondta a GVH elnöke, és jelezte, a bíróság versenyfelügyeleti eljárásra szólította fel a hivatalt, és ennek megfelelően fog eljárni. Harminc nap van arra, hogy megindítsa az eljárást, három hónap áll után rendelkezésre, amely kétszer három hónappal meghosszabbítható.

Online árfigyelő

A Gazdasági Versenyhivatal működteti az árösszehasonlító online árfigyelő rendszert, amely Rigó Csaba Balázs szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert az alapvető élelmiszerek ára sok esetben csökkent is, például a finomliszt 32 százalékkal, az UHT tej 15 százalékkal, a burgonya 53 százalékkal. Arról is beszámolt, hogy már több mint másfél millióan használták az árfigyelő rendszert.

"Elősegítettük a napi árversenyt az árfigyelővel. Ha nem lenne árfigyelő, akkor bizonyára jobban visszamennének az árak. Az idén is van értelme működtetni, mert igenis, a hat nagy kereskedelmi láncon legyen meg az a nyomás, hogy minden nap ki kell tenni az árakat és figyeljenek oda rá" – mondta.

Azt azonban jelezte, hogy a kereskedelmi láncok versenyében előfordulhat, hogy valaki a beszerzési ár alá viszi egy-egy termék árát csak azért, hogy nála legyen a legolcsóbb, de szabadpiaci árazás van, a GVH nem árhatóság, a kereslet-kínálat dönt.

Rigó Csaba Balázs szerint ugyanakkor szükség lenne a termékek listájának további bővítésére. "Én mindig azt az álláspontot képviseltem az árfigyelő munkacsoportban, hogy bővítsük, hiszen az élelmiszereken túl lenne értelme olyan napi vagy heti használatos cikkeknek is, amelyeknek magas az ára, sőt, pofátlanul magas az ára, elfogynak rendszeresen, tipikusan ilyenek a tisztítószerek, a mosószer, az öblítő, a hajkozmetikumok, a családokat segítő babaápolási cikkek, a higiéniai termékek. Ha ez még benne lenne, az biztos, hogy a magyar emberek érdekeit szolgálná" – mondta a GVH elnöke, de jelezte, ebben a döntés joga a nemzetgazdasági miniszteré. Erről azonban egyeztetni kell a kereskedőkkel is, és nekik ez plusz teher, ennek ellenére Rigó Csaba Balázs reményei szerint a bővítés még idén megvalósul.

Harc a technológiai cégekkel

A GVH a magyar piacért felelős, de fogyasztóvédelmi típusú hatáskörében eljárhat a nagy nemzetközi technológiai cégek ellen is, Rigó Csaba Balázs példaként a szállásközvetítőket említette, amelyek ellen fellépett a hivatal és eredményeket is elért, de ezeket nem csak bírságban lehet mérni, hanem abban is, hogy az adott cég kijavítja a hibás gyakorlatát. A GVH döntése olyan érvényes közigazgatási határozat, amelynek érvényt lehet szerezni. A nagy multinacionális vállalatok is vagy befizetik a bírságot, vagy ha nem értenek egyet vele, akkor elmehetnek bíróságra, de a bírságot nem lehet fellebbezni, azt ki kell fizetni.

"Ha van egy határozat, azt ki lehet kényszeríteni a magyar piacon, de egyébként a versenyhatóságok össze vannak kötve a világban. Nem ritka az, hogy egy határozatról tájékoztatjuk az Európai Bizottságot vagy más érintett tagállami versenyhatóságot, ahol szintén működik ez a cég, és ők mérlegelik, hogy indítsanak-e ugyanezért, csak más területi hatállyal, eljárást, vagy éppen ott is korrigálja a tiltott kereskedelmi gyakorlatot" – magyarázta Rigó Csaba Balázs.

A távol-keleti webáruházak ügyében is eljár a versenyhivatal, a Temu esetében is azt vizsgálta hogy jogos-e a bejelentés, a panasz. Mivel jogosnak találta, ezért elindult egy úgynevezett versenyfelügyeleti eljárás, és a cég egy időre fel is hagyott ezzel a gyakorlattal. A vizsgálati szakasz végén a Versenytanács elé kerül majd egy javaslat, ha jogsértésről van szó, akkor előfordulhat bírság is, de lehet a vége kötelezettségvállalás is, mint korábban a TikTok vagy legutóbb a Viber esetében.

Influenszerek és üdülési jogok

A GVH hat influenszer és több hirdetőcég ellen indított versenyfelügyeleti eljárást reklámtevékenységük miatt. A hivatal már korábban kiadott egy influenszertájékoztatót, hogy ha terméket reklámoznak, mire kell odafigyelni.

"Mivel nem mindenki tartotta be teljes körűen, ezért arra volt szükség, hogy elinduljanak ezek a versenyfelügyeleti eljárások, amelyben ők tisztázhatják azt, hogy mikor mit teljesítettek. Tehát nem azt jelenti, hogy ők hibáztak, jelentheti azt is, hogy megússzák majd egy figyelmeztetéssel" – emelte ki Rigó Csaba Balázs, de hozzátette, vannak olyanok, akik a tájékoztatás ellenére folytatták a korábbi, tiltott gyakorlatot, és nem tüntették fel, hogy az adott bejegyzlés reklámnak minősül.

A 2023-as országgyűlésnek készült beszámolójában a GVH az üdülési jogok másodlagos értékesítésével kapcsolatos megtévesztésekre hívta fel a figyelmet, mint esetleges jogalkotási feladatra. Ennek oka, hogy sokan szeretnének kiszállni a korábban megkötött üdülési jogos szerződésekből, és ezt nem tudják megtenni, sőt újabb anyagi terheket kell vállalniuk. A hivatal 2007 óta 15 ügyben járt el, mintegy 240 millió forint bírságot is kiszabott, és azt javasolta a jogalkotónak, hogy fontolja meg az üdülési joggal rendelkező, de attól megválni kiváló fogyasztók esetében a szerződésből történő kilépési lehetőség könnyítésének a szabályozását.

"Mi még fölvetjük a büntető törvénykönyv szigorítását is, hiszen ezeket a honfitársainkat nem szabad magukra hagyni. A jogalkotó a jövőre nézve meg tudja oldani ezt a problémát, a múltra nézve nehezen, de van arra remény, hogy elgondolkodnak a másodlagos értékesítés tisztázásán a piaci szereplők" – mondta Rigó Csaba Balázs.