Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,0 százalékkal bővült az előző hónaphoz viszonyítva. 2024 első negyedévében a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

"Egyértelműen van elmozdulás, igen jelentős megugrás volt tapasztalható a forgalomban. Ez tulajdonképpen egy kicsit meglepő is lehet azok után, hogy az év kicsit döcögősen indult" – értékelt az InfoRádióban Madár István. A Portfolio vezető makrogazdasági elemzője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a növekedés beleillik abba a trendbe, amely november-decemberben kezdődött, amikor óvatos emelkedés volt a kiskereskedelmi forgalomban, miután a bérek is elkezdtek növekedni, és a reálkeresetek erősödni tudtak. Hiába fokozódott a lakossági vásárlóerő, ez a növekedés az év elején elakadt, és az elemzők is bizonytalanná váltak, hogy folytatódik-e az emelkedő trend. A mostani adat a szakértő szerint lényegesen javít a kilátásokon.

Madár István kiemelte, hogy a három fő kategória közül az élelmiszer-kereskedelem emelkedett a legjobban, csaknem 6 százalékkal nagyobb volt a forgalom éves alapon. Azt viszont hozzátette, hogy csalóka lehet a húsvét hatása, mert az ünnep és így a húsvéti nagybevásárlás márciusra esett, míg a tavaly ez már áprilist érintette inkább. Emiatt a jelentős növekedésnek egy része inkább szezonális jellegű, de ezzel együtt is már a megelőző hónapokban is emelkedést mutatott az élelmiszer-forgalom, ami szerint azt sugallja, hogy a lakosság lassan hozzászokott az élelmiszerárak emelkedéséhez az elmúlt egy-két évben, ráadásul megállt az élelmiszer-infláció, sőt egyes termékek ára csökkent.

A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben egyelőre jóval visszafogottabb a lendület Madár István szerint, és úgy véli, a lakossági fogyasztásban az elmúlt időszakban tapasztalt óvatosság előbb oldódott a kis értékű napi élelmiszer-beszerzéseknél, és később szánják rá magukat a fogyasztók arra, hogy nagyobb értékű termékeket is vásároljanak.

"Ugyanakkor ez az alacsonyabb nem élelmiszer típusú kiskereskedelmi forgalombővülés azt a vélekedést is megerősíti, hogy a lakosságnak kiáramlott rengeteg állampapírkamat az első negyedévben nem forgatódott be jelentős mértékben a fogyasztásba, pedig azt lehetett volna várni, hogy a jelentősebb kamatbevétel esetleg nagyobb értékű eszközöknek a megvásárlására ösztönzi a lakosságot" – mondta az elemző, és hozzátette, azok, akik jelentős mennyiségű állampapírban tudtak megtakarítani, valószínűleg a megtakarításaik reálértékén őrködnek, és ezért azt nem viszik el egyből a boltba.