eur:
411.2
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Forrás: YouTube/MNB

Virág Barnabás az újabb kamatcsökkentésről: "óvatos monetáris politika indokolt"

Három forgatókönyvet tárgyalt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen, végül egyhangú döntésről számolt be a jegybanki alelnök.

Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. A testület a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette. Legutóbbi, februári kamatdöntő ülésén a tanács - a januári 75 bázispontos mérséklést követően - 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, 9,00 százalékra, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte.

A keddi bejelentést követően ismét magyarázó háttérbeszélgetést hirdetett az MNB 15 órára "a monetáris politika aktuális kérdéseiről".

Monetáris politika

Virág Barnabás jegybanki alelnök elmondta: azt látják, új pénzpiaci közeg van, ennek hatására történt "csak" 75 bázispontos csökkentés, változatlanul szigorú kamatcsökkentési politikát tartanak szükségesnek.

"Az alapkamat 6-7 százalék között alakulhat az év közepére, ennek felső sávja tűnik reális forgatókönyvnek, ez stabil pozitív kamatkörnyezetet jelent a magyar gazdaságnak" - részletezte.

A döntés konkrétumairól szólva elmondta, három forgatókönyvet tárgyaltak, 50,70 és 100 bázispontos csökkentés lehetőségét, de egyhangúlag döntöttek a 75-ös szám mellett, A kamatfolyosó két széle 7,25 és 9,25 százalék.

Továbbra is "adatvezérelt döntést" ígért Virág Barnabás a jövőre nézve.

Makrogazdasági pályák

Beszámolt arról, hogy

  • dezinflációs pálya van
  • a munkaerőpiac feszessége oldódott
  • 3,5-5 százalékos átlagos infláció várható az idei évre
  • idén 2-3, jövőre 3,5-4,5, 2026-ban 3-4 százalékos gazdasági növekedés várható.

Az infláció egyébként - mint folytatta - mindenütt a világon csökkenő tendenciában van, de a csökkenés mértéke lassulni látszik, ezt Virág Barnabás számos nemzetközi példával igazolta.

A hazai inflációs pálya részleteiről szólva elmondta, az infláció szerkezete átalakult, mégpedig így:

A toleranciasáv középértékére (3 százalék) jövőre csökkenhet a pénzromlás üteme.

A lakossági bizalom javulásáról is beszámolt, de a fogyasztásban még mindig korlátozottan jelenik meg ez, bár a fogyasztásban mégiscsak látszik már emelkedés - folytatta.

A magyar gazdaság teljesítményére ugyanakkor aligha lesz jó hatással, hogy legfontosabb exportpartnereinknél a makroszámok nem festenek túlságosan jól, 2024 egészét nézve viszont már pozitív lehet a kép a jegybank várakozásai szerint.

A folyó fizetési mérleget tekintve viszont már tavaly beindultak a pozitív folyamatok, de nem csak a mérlegpozíció javult, az országfinanszírozási képesség is javult Magyarországon a piacról.

Üdvözölte, hogy december óta jönnek újra az uniós források.

A döntés során 4 elemet figyeltek:

  • infláció
  • kockázati megítélés
  • nemzetközi monetáris politikai környezet
  • pénzpiaci stabilitás.

"Mindezek előretekintve is óvatos monetáris politikát indokolnak" - hívta fel a figyelmet.

Megerősítette, 6,5-7 százalék közötti alapkamat várható az év derekára, ezt követően "a várakozások egyre inkább szórnak".

Elmondta még: erősödött a az árfolyam-begyűrűzés Magyarországon, alacsonyabb importált infláció kell, stabilizálni kell az államadósság devizaarányát, a pénzpiaci stabilitás pedig így növelni fogja a magyar eszközökbe vetett bizalmat.

Kérdések - válaszok Virág Barnabástól

Mely szempontokat veszik inkább figyelembe a következő kamatdöntő ülésekkor?

Alapvetően két indikátorhalmazt értékeltünk: inflációs hatások, pénzpiaci közeg. Előbbi nagyobb csökkentést is indokolhatott volna, de utóbbi miatt óvatosságra lett szükség. Most egyértelműen emellett foglaltunk állást, szemben a februári 100 bázispontos csökkentéssel.

Az inflációcsökkenés lehetővé teszi-e a kamatcsökkentés folytatását az év második felében?

Óvatosság kell. Annyi ismeretlen változó van még arra az időszakra, hogy egyelőre bármilyen aktust illetően mélyebb elemzésbe belemenni túl korai. Az elemzések egy részén az idő most is túlszaladt, az MNB adatvezérelt módon dönt. Új közegben mozgunk, kisebb lépésekben megyünk előre azon az úton, amelyen az árstabilitás 2025-re elérhető.

A 25, az 50 és a 75 pont között döntenek legközelebb?

A második negyedévben egy új szakaszt kell nyitni, hogy ennek a szakasznak mi a pontos lépésköze, erről adatvezérelt módon fogunk dönteni. Az összetevők is elég gyorsan változnak. Minden kamatdöntés egy új döntési helyzet.

Hogyan kommentálja az MNB a kamatstop kivezetését?

A kormány ezen döntése méltánytalanul kevés figyelmet kapott döntés. Április 1-jén két fontos területen kivezetik a sapkát, ez üdvözlendő.

A jegybank partner jehet a kormány "magas nyomású gazdaság" politikájában?

Az a környezet, amelyben a magyar gazdaság működik, alapvetően eltér attól, mint ami 2020 előtt volt. Csak egy faktor: az inflációs közeg a világban, Európában és Magyarországon. Az árstabilitást helyre kell állítani, minden elemzésünk azt mutatja, hogy a hitet és a bizalmat alacsony inflációs közegben lehet elérni, biztosítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×