eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Budapest, 2024. február 15.Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadást tart a Magyar Compliance Akadémia budapesti rendezvényén a Gazdasági Versenyhivatal rendezvénytermében 2024. február 15-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Nagy Márton: tavasszal újra kell tervezni az idei büdzsét

A kormány nem felülről szemléli a gazdaságot, ezért a versenyképességi stratégia csaknem 1300 vállalat közvetlen vagy szakmai szervezeteken keresztül közvetített javaslatai alapján épült fel - közölte Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szerint nem gazdasági fordulatra van szükség, hanem finomhangolásra.

Idén 2-3 százalék közötti gazdasági növekedésre számít a kormány, de 2025-ben elérhető és hosszú távon is fenntartható a 4 százalék körüli növekedés - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amikor bemutatta a kormány által elfogadott, 2024 és 2030 közötti új versenyképességi stratégiát. A kormány előzetesen 1243 vállalatot kérdezett meg, ezek alapján 789 javaslat született - közülük 75 kiemelt javaslat - a 6 kiemelt iparágakban.

Nagy Márton a stratégia négy alappilérét is felsorolta:

  • az egyik a patriotizmus, ami abban nyilvánul meg, hogy Magyarországon elsősorban a magyar cégek boldoguljanak elsődlegesen, a hazai beruházások valósuljanak meg.
  • A második a technológiai átállás,
  • a harmadik a fenntarthatóság, ami a zöld és a digitális kérdéskört is érinti, az ellátásbiztonságot, az elektromobilitást, benne az elektromos autózás és az akkumulátorok kérdéskörét.
  • A negyedik a mesterséges intelligencia kihívásait fedi le.

„A versenyképességi kérdéskörnek több mint a 80 százalékát lefedik. Ezeket a kérdéseket kell tisztáznunk és lehetőleg előnyben részesítenünk”− mondta Nagy Márton.

A legfontosabb irányelvek között említette egyebek mellett a magas színvonalú munkaerő biztosítását, a mobilitásösztönzést és a képzési támogatásokat, a reálbérek folyamatos és egyenletes emelését, a jövedelemkülönbségek csökkenetését, a vállalatok hatékonyságának és versenyképességének ösztönzését, valamint a támogatott hitel- és tőkeprogramokat.

A vállalatok igényeiről Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára beszélt.

„Szinte minden interjúban előjött, hogy a szolgáltató államnak fontos szerepet kell játszania, a konzultációban, és a támogatásban is. Nemcsak anyagi támogatás kell, hanem koordinációs szerepvállalás is˜ − mondta. Az állam szerepét tovább taglalva hozzátette, hogy a szabályozás területén is számtalan javaslat érkezett a többi között a deregulációra és az adminisztratív terhek csökkentésére.

Az államtitkár kiemelte a támogatáspolitika szerepét a különböző ágazatokban, különösen az exporttevékenységek, az exportpiacra való kijutás állami támogatását, segítését.

Nagy Márton a kormány céljaként említette, hogy Magyarország 2030-ra elérje az EU fejlettségének 90 százalékát. Ehhez szükség van arra, hogy a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen, a beruházási ráta pedig 30 százalékra a GDP arányában, ezen belül a vállalati beruházási ráta 20 százalékra - fejtette ki.

A miniszter célként említette a gazdaság újraiparosítását, ahol a termékexport a GDP arányában eléri a 100 százalékot, a feldolgozóipari részarány pedig a 30 százalékot. Hozzátette: Magyarországnak 2030-ra a világ 20 legversenyképesebb országa közé kell kerülnie.

Még tavasszal, a jövő évi költségvetéssel egyidejűleg kissé át kell tervezni az idei büdzsét is

- mondta még Nagy Márton a kormány versenyképességi stratégiájának bemutatásán. A tárcavezető szerint erre elsősorban az exportpiacok gyengélkedése miatt van szükség, de megszorítások nem lesznek.

"A költségvetés nem 2,9-es GDP-arányos hiánnyal lesz tervezve idén, hanem 4,5-el, de ehhez is finomhangolásokat kell tennünk, illetve biztosítanunk kell, hogy jövőre a költségvetési hiány 3,7 legyen, majd ezt követően pedig 3 százalék körüli, 2,9 legyen 2026-ra. Ehhez egy konkrét pályát kell felhúzni, és vannak olyan beruházások, szerződések, amelyeknek a teljesítését vagy a kifizetését el kell tolni. Nem gondolom, hogy törlésekre van szükség, hanem adott esetben eltolásokra. Ezeket meg fogjuk tenni annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon" - mutatott rá.

Nagy Márton elmondta még, hogy várhatóan ősszel kerülhet a parlament elé a jegybanktörvény módosítása, amely azonban elmondása szerint nem fogja korlátozni a nemzeti bank függetlenségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×