eur:
409.82
usd:
390.55
bux:
79725.64
2024. november 25. hétfő Katalin
Fund investment / portfolio management for long term sustainable growth concept : Investor pours water from watering can, sprout on rows of rising coins, depicts money gain from financial investment.
Nyitókép: William_Potter/Getty Images

Palkó István: már látszik, meddig emelkedhetnek a "szabadon engedett" kamatok

Már lehet készülni: megvan, mikortól vezeti kik ki a kamatsapkát. A kamatszintek azután emelkedni fognak, és most mindenkit az foglalkoztat, hogy meddig - erről is kérdeztük a Portfolio elemzőjét.

Mint arról az Infostart is beszámolt, április elsejétől kivezeti a kormány a betéti kamatsapkát. Az intézkedés a vállalati, a pénzügyi intézményi és a 20 millió forint feletti lakossági bankbetétekre - jellemzően privátbanki pénzekre - vonatkozott.

Mint ismert, a kormány a betéti kamatsapkát a három hónapos diszkont kincstárjegyek aukciós átlaghozamához kötötte, azon a szinten maximálta. Ez jelenleg 6,7 százalék, vagyis az utóbbi időszakban 7 százalék alatti kamattal helyezhettek csak el betétet ezek az intézmények a bankoknál.

"Most ez elvileg emelkedni fog, jó kérdés azonban, hogy meddig. Véleményem szerint ennek a felső határát az a kamatszint jelenti, amit a Magyar Nemzeti Bank a bankok számára a nála elhelyezett likvid állományra fizet.

Az alapkamat szintje jelenleg 9 százalék, tehát ennél feljebb várhatóan nem fognak emelkedni a betéti kamatok, azoknál sem, akiknél megszűnik a betéti kamatsapka.

Ugyanakkor az MNB a következő hónapokban várhatóan tovább csökkenti az alapkamatot, és szűkül a különbség a jegybanki alapkamat, illetve a diszkont kincstárjegyek hozama között. Ennek következtében nem várható jelentős kamatemelkedés ezen betétek esetében" - mondta Palkó István.

Az elemző szerint sokkal nagyobb volt az intézkedésnek a hatása az elmúlt másfél évre visszatekintve, mint amilyen a megszüntetésének a hatása lehet a következő hónapokban.

Arra vonatkozóan, hogy mi változott meg a kamatsapka bevezetése óta, mi tette lehetővé a megszüntetésüket, Palkó István emlékeztetett: a kormány két dologgal indokolta a bevezetést.

  • Az egyik az volt, hogy szeretné ösztönözni ezzel a hitelezést, azt, hogy a pénzügyi intézmények ne a jegybanknál parkoltassák a pénzt, még akkor sem, ha egyébként erre közvetlenül nem voltak jogosultak, például a biztosítók, pénztárak a bankokon keresztül.
  • A másik cél pedig az, hogy az állampapír-vásárlásokat ösztönözze.

Az állampapírok piacán volt is ennek hatása, hiszen a megnövekedett kereslet, ami a jegybanki állományból az állampapírok felé áramlott, lejjebb nyomta a hozamokat, különösen a diszkont kincstárjegyek esetében. Ugyanakkor az elemző szerint a hitelezésnél nem látszik, hogy az intézkedés kifejezetten ösztönzőleg hatott volna.

"A vállalatok likvid állománya tovább növekedett még abban az időszakban is, amikor a kamatsapka érvényben volt, és ez nem annak volt köszönhető, hogy nagy összegben vettek volna hitelt fel a vállalatok, hanem elsősorban annak, hogy nem kezdtek el beruházni. Vagyis a beruházásokat nem ösztönözte igazából ez a kamatsapka, még ha a kormány ezt is állítja, hanem épp ellenkezőleg, a pénzügyi szektor működését nem igazán segítette" - fejtette ki Palkó István.

Hozzátette: úgy látják, hogy emiatt a piac szereplői kifejezetten üdvözlik ennek a kamatsapkának a megszüntetését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×