A Mol Csoport frissítette 2016-ban bejelentett hosszú távú stratégiáját. A vállalatcsoport célja, hogy zöldebbé, önellátóbbá és versenyképesebbé tegye a régiót, továbbá okos átmenettel érné el 2050-re a karbonsemleges működést. Az új stratégia nagyobb hangsúlyt fektet a megújuló üzemanyagokra, a zöld hidrogénre, a biometánra és a geotermikus energiára, továbbá azt is közölték, hogy 2030-ig több mint négymilliárd dollárt költenek különféle zöld beruházásokra.

Bacsa György az InfoRádióban elmondta: karbonsemlegességi céljaik elsősorban az emisszió (levegőterhelés szennyező anyagokkal) csökkentését érintik. Megítélése szerint a szén a vegyipar és a műanyaggyártás alapanyaga, ezért továbbra is szükség van a felhasználására, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy „zöldebbek, körforgásosabbak és önellátóbbak legyünk”. Hozzátette: az önellátóságot a megtermelt termékek alapanyaggá való visszaforgatásával lehet növelni. A Mol Csoport stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója úgy véli, szisztematikus építkezéssel, valamint az új beruházásokkal és üzletekkel versenyképesebbek lehetnek, ez azonban hosszú folyamat.

Ezt figyelembe véve jelölte ki a Mol 2050-et stratégiai céljai megvalósításának határidejéül, ráadásul Bacsa György felhívta a figyelmet arra is, hogy bizonyos technológiai és pénzügyi korlátokkal is szembe kell néznie a vállalatcsoportnak. Mint fogalmazott, a karbonsemlegesség 2050-es elérése nemcsak akarat és elhatározás kérdése, hanem közben folyamatosan végre kell hajtani különböző fejlesztéseket is, ami többek közt azt jelenti, hogy a hagyományos technológiákat is használni fogják még jó ideig a szakemberek.

Sok szó esik mostanában a közbeszédben a szintetikus, a karbonsemleges és az e-üzemanyagokról, valamint a belső égésű motorok jövőjéről. Az európai autóipar képviselői is egyre többször hangoztatják, hogy ez az irány a túlélésük és a versenyképességük egyik záloga. A Mol is egyetért abban, hogy szükség van jelentős beruházásokra az alternatív üzemanyagok területén, éppen ezért nem is halogatja tovább ezeket a fejlesztéseket. Bacsa György elmondta: 2030-ig mintegy egymilliárd dollárt különítenek el olyan beruházásokra, amelyek lehetővé teszik az energiahatékonyság javítását, növelik a fenntartható üzemanyagok arányát a termelésben és érdemben csökkentik az üzletág üvegházgáz-kibocsátását. Olyan alternatív üzemanyagok előállítása, vissza- és feldolgozása kerül majd a középpontba, mint a biogáz vagy a biometán.

A tervek szerint visszanyert szén-dioxidból vagy szénből állítják elő az alternatív üzemanyagokat, sőt zöldhidrogén-projektet is indít a Mol.

A legfőbb célok közé tartozik a finomítók hatékonyságnövelése, illetve az energiaigény csökkentése is, ami szoros összefüggésben van a versenyképességgel és a fenntarthatósággal. Az egyes finomítók működtetéséhez rendkívül sok fosszilis villamos energiára és fosszilis eredetű gőzre van szükség, ami azonban csökkenthető az energiaigény mérséklésével.

„Az energiahatékonyság és a karbonsemlegesség ugyan összekapcsolódik egymással, de nem ugyanazok a fogalmak. Kell a hatékonyság, hogy versenyképesek és profitábilisak lehessünk,

a megtermelt nyereségünket pedig vissza kell fordítani fejlesztésekbe, ezért kötelező feladat a hatékonyságnövelés”

– magyarázta Bacsa György.

A Mol 2025-ig várhatóan több mint 150 millió dolláros megtakarítást ér el, és a vállalat folytatja hatékonysági programjait, hiszen ezáltal is javítani tudják a finomítók rugalmasságát, élettartamát és nyereségességét.

Középpontba kerül a körforgásos újrahasznosítás ösztönzése

A cégcsoport egyik legfiatalabb része a hulladékgazdálkodási ágazat, amely ugyancsak nagymértékben hozzájárul a karbonsemlegességi célokhoz. A portfólió diverzifikációja érdekében a Mol Csoport 2030-ig szintén egymilliárd dollárt szán hulladékgazdálkodási, újrahasznosítási és közepes méretű vegyipari beruházásokra. Bacsa György emlékeztetett: a Mol karbonsemlegességi stratégiája egy smart green stratégia, melynek keretében nemcsak a normatív előírásokat igyekeznek betartani, hanem olyan megoldásokra törekszenek, melyek megvalósíthatók, biztosított hozzájuk a technológiai háttér, valamint a pénzügyi és nyersanyagforrás, továbbá van mögöttük üzleti racionalitás.

Bacsa György kiemelte a körforgásos gazdaságot, amivel új anyagok termelését lehet megspórolni és ezáltal szintén csökkenteni lehet a karbonlábnyomot. Alapvető feladatnak nevezte a hulladékok megfelelő begyűjtését, szelektálását és újrahasznosítását. „El kell érnünk a 65 százalékos újrahasznosítási arányt, és 10 százalék alá kell csökkentenünk a hulladéklerakást. Ma körülbelül 4,5 millió tonna hulladékot kezelünk a koncessziós szerződés alapján, ebből

megfelelő újrahasznosítással legalább 1,5 millió tonna alapanyagot vissza tudnánk nyerni az energia- és a vegyipar számára – nemcsak magunknak, hanem a régió más országainak is”

– jelölte ki a legfőbb célokat.

A Mol Csoport stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója végül elmondta: az újrahasznosításban nagyon jelentős szerepet játszanak azok az anyagok és azok az anyagáramok, amelyeket a finomítás vagy a vegyipar fel tud használni ahhoz, hogy előállítsa a különböző termékeit.