Magyarországon a 2004-es európai uniós csatlakozást követően nem kezdődött el intenzív elvándorlás más uniós tagországokba, szemben a velünk együtt újonnan csatlakozó országok többségében – mondta az InfoRádióban Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior makroökonómiai elemzője.

A folyamat a 2010-es évek elején gyorsult fel Magyarországon, majd 2015-ben ért a csúcsára, amikor közel 33 ezren vándoroltak ki az országból. A trend 2016-tól vett fordulatot, és évről évre egyre kevesebben hagyták el hazánkat, illetve több magyar állampolgár vándorolt be és vissza Magyarországra, mint amennyien elhagyták – ismertette a szakértő, hozzátéve, hogy 2022-ben a többlet 9800 fő volt.

Erdélyi Dóra elmondása alapján a magyar elvándorlók körében Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság a három fő célország. Érdekességként kitért arra is, hogy 2008 és 2020 között az elvándorlás fokozatosan eltolódott a fiatalabb korosztályok irányába; míg a vizsgált időszak kezdetén az elvándorló magyarok legnagyobb arányát a 30–34 éves korcsoport képviselte 21 százalékkal, addig 2020-ban már a 25–29 évesek adták az elvándorlók 22 százalékát, és a korábban domináns, 30–34 évesek 15 százalékot tettek ki.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése kiemeli azt is, az Európai Unión belül nem valósult még meg olyan mértékű munkaerő-áramlás és munkaerő-kiegyenlítődés tagországok, régiók között, mint például az USA-ban.