eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2024. február 2-án. A Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank együttes mérlegfőösszege tavaly 7256 milliárd forint fölé emelkedett, ami 40 százalékkal haladja meg az előző évit. A két állami tulajdonú fejlesztési bank tavaly több mint 1 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Jól teljesített a két nagy állami bank, a reptér megvásárlását is segítik

A Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank együttes mérlegfőösszege tavaly 7256 milliárd forint fölé emelkedett, ami 40 százalékkal haladja meg az előző évit – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A két állami tulajdonú fejlesztési bank tavaly több mint 1 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. A kormány további intézkedései – kamatstop, árplafon – további 1 százalékpontot tettek hozzá a GDP növekedéséhez, így ezek nélkül sokkal mélyebb lett volna a gazdasági visszaesés 2023-ban.

Az EXIM a tavaly februárban meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében

1000 milliárd forint fix kamatozású forgóeszköz- és beruházási hitellel járult hozzá a vállalatok talpon maradásához.

A hitelprogram nélkül a vállalati hitelezés több mint 40 százalékkal esett volna vissza – jelezte Nagy Márton.

Az EXIM a kiemelt ágazatokban – élelmiszeripar, logisztika, gyógyszeripar, építőipar, kereskedelem – működő cégek terjeszkedését és külföldi beruházásait is támogatta a régióban és Közép-Ázsiában. A külföldön eszközölt beruházási ügyletek kormányzati támogatása idén is folytatódik, a célpontok között a régió országai mellett Azerbajdzsánt és Üzbegisztánt emelte ki.

Az NGM idén is azt várja a banktól, hogy hitellel támogassa az exportpiacokon a kkv-kat – tette hozzá a miniszter.

Az EXIM tavaly két sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre összesen 2,25 milliárd dollár értékben, míg az MFB története legnagyobb összegű forrásbevonását hajtotta végre 2023 májusában, 1,25 milliárd dolláros kötvénykibocsátással – emlékeztetett.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram idén is folytatódik: a 200 milliárd forintos forrás a kiemelt ágazatokban beruházási célokra vehető igénybe.

Az MFB-re kitérve Nagy Márton elmondta, hogy a bank 2023-ban a vállalati mikrohitel finanszírozásban az uniós források kiosztásában, a Baross Gábor Tőkeprogramban, valamint agrárhitelprogramokban vett részt. Az idei kilátásokról szólva jelezte: a tavalyi aktivitás idén nem várható el, de a bankoknak segíteni kell a gazdasági visszapattanást.

Az MFB-nek nagy szerepe lesz az EU-s források szétosztásában, különösen a vállalkozásfejlesztési és a foglalkoztatáspolitikai programokban, emellett energiahatékonysági programban, a Széchenyi Mikrohitel programban és a tőkeprogramokban – mondta a miniszter.

Közölte: idén 396 milliárd forint uniós forrás folyósítása valósulhat meg.

Kérdésre elmondta: a nagy frekvenciás adatok azt mutatják, hogy 2023 októbere és decembere között a gazdasági növekedés negyedéves alapon megtorpant.

Idén a kormány 4 százalékos GDP bővüléssel számol.

A lefelé mutató kockázatok között Nagy Márton a német gazdaság idén várható recesszióját emelte ki.

Kisgergely Kornél, az EXIM vezérigazgatója elmondta: tavaly a GDP mintegy 1,5-2,0 százalékának megfelelő, 1244 milliárd forintnyi hitelt folyósítottak, ennek nagy része a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramból származott, amelynek keretösszegét 600 milliárd forintról évközben megemelte a kormány. Ebből 600 milliárd forintot forgóeszközcélokra, 400 milliárdot beruházási célokra helyeztek ki. A támogatott hitelprogram nélkül a lejáró forgóeszköz-hiteleket a vállalkozások piaci forrásokból 2 százalék helyett 20 százalékon tudták volna biztosítani.

Elmondta, hogy hamarosan kimerülhet a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram idén január közepén meghirdetett 200 milliárd forintos kerete. A támogatott hitel forintban 5 százalékon, euróban 3 százalékos kamattal érhető el.

Sipos-Tompa Levente, az MFB vezérigazgatója rámutatott: a koronavírus-járvány, majd az energiaválság és a háború mutatta meg igazán, mekkora szükség van a fejlesztési bankokra.

A pénzintézet mérlegfőösszege tavaly 20 százalékkal, 3500 milliárd forint fölé emelkedett, a hitelállomány megközelítette az 1500 milliárd forintot. Egyedi ügyletek keretében 329 milliárd forint összegű hitelszerződést, 98 milliárd forint garanciát és 284 milliárd forintnyi tőkeügyletet hajtottak végre saját forrásból – áll az NGM tájékoztató anyagában.

Az idei célokról a vezérigazgató elmondta, hogy a tervezett 396 milliárd forint uniós forrás folyósítása mellett mintegy 17,5 milliárd forintot biztosítanának a Vállalati Energiahatékonysági Hitelprogram keretében. További 10 milliárd forintos kerettel folytatódik a Széchenyi Mikrohitel Refinanszírozási Program 2.0 és a gazdaságfejlesztő programokat támogató tőkeprogramok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×