eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2024. február 2-án. A Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank együttes mérlegfőösszege tavaly 7256 milliárd forint fölé emelkedett, ami 40 százalékkal haladja meg az előző évit. A két állami tulajdonú fejlesztési bank tavaly több mint 1 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Jól teljesített a két nagy állami bank, a reptér megvásárlását is segítik

A Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank együttes mérlegfőösszege tavaly 7256 milliárd forint fölé emelkedett, ami 40 százalékkal haladja meg az előző évit – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A két állami tulajdonú fejlesztési bank tavaly több mint 1 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. A kormány további intézkedései – kamatstop, árplafon – további 1 százalékpontot tettek hozzá a GDP növekedéséhez, így ezek nélkül sokkal mélyebb lett volna a gazdasági visszaesés 2023-ban.

Az EXIM a tavaly februárban meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében

1000 milliárd forint fix kamatozású forgóeszköz- és beruházási hitellel járult hozzá a vállalatok talpon maradásához.

A hitelprogram nélkül a vállalati hitelezés több mint 40 százalékkal esett volna vissza – jelezte Nagy Márton.

Az EXIM a kiemelt ágazatokban – élelmiszeripar, logisztika, gyógyszeripar, építőipar, kereskedelem – működő cégek terjeszkedését és külföldi beruházásait is támogatta a régióban és Közép-Ázsiában. A külföldön eszközölt beruházási ügyletek kormányzati támogatása idén is folytatódik, a célpontok között a régió országai mellett Azerbajdzsánt és Üzbegisztánt emelte ki.

Az NGM idén is azt várja a banktól, hogy hitellel támogassa az exportpiacokon a kkv-kat – tette hozzá a miniszter.

Az EXIM tavaly két sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre összesen 2,25 milliárd dollár értékben, míg az MFB története legnagyobb összegű forrásbevonását hajtotta végre 2023 májusában, 1,25 milliárd dolláros kötvénykibocsátással – emlékeztetett.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram idén is folytatódik: a 200 milliárd forintos forrás a kiemelt ágazatokban beruházási célokra vehető igénybe.

Az MFB-re kitérve Nagy Márton elmondta, hogy a bank 2023-ban a vállalati mikrohitel finanszírozásban az uniós források kiosztásában, a Baross Gábor Tőkeprogramban, valamint agrárhitelprogramokban vett részt. Az idei kilátásokról szólva jelezte: a tavalyi aktivitás idén nem várható el, de a bankoknak segíteni kell a gazdasági visszapattanást.

Az MFB-nek nagy szerepe lesz az EU-s források szétosztásában, különösen a vállalkozásfejlesztési és a foglalkoztatáspolitikai programokban, emellett energiahatékonysági programban, a Széchenyi Mikrohitel programban és a tőkeprogramokban – mondta a miniszter.

Közölte: idén 396 milliárd forint uniós forrás folyósítása valósulhat meg.

Kérdésre elmondta: a nagy frekvenciás adatok azt mutatják, hogy 2023 októbere és decembere között a gazdasági növekedés negyedéves alapon megtorpant.

Idén a kormány 4 százalékos GDP bővüléssel számol.

A lefelé mutató kockázatok között Nagy Márton a német gazdaság idén várható recesszióját emelte ki.

Kisgergely Kornél, az EXIM vezérigazgatója elmondta: tavaly a GDP mintegy 1,5-2,0 százalékának megfelelő, 1244 milliárd forintnyi hitelt folyósítottak, ennek nagy része a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramból származott, amelynek keretösszegét 600 milliárd forintról évközben megemelte a kormány. Ebből 600 milliárd forintot forgóeszközcélokra, 400 milliárdot beruházási célokra helyeztek ki. A támogatott hitelprogram nélkül a lejáró forgóeszköz-hiteleket a vállalkozások piaci forrásokból 2 százalék helyett 20 százalékon tudták volna biztosítani.

Elmondta, hogy hamarosan kimerülhet a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram idén január közepén meghirdetett 200 milliárd forintos kerete. A támogatott hitel forintban 5 százalékon, euróban 3 százalékos kamattal érhető el.

Sipos-Tompa Levente, az MFB vezérigazgatója rámutatott: a koronavírus-járvány, majd az energiaválság és a háború mutatta meg igazán, mekkora szükség van a fejlesztési bankokra.

A pénzintézet mérlegfőösszege tavaly 20 százalékkal, 3500 milliárd forint fölé emelkedett, a hitelállomány megközelítette az 1500 milliárd forintot. Egyedi ügyletek keretében 329 milliárd forint összegű hitelszerződést, 98 milliárd forint garanciát és 284 milliárd forintnyi tőkeügyletet hajtottak végre saját forrásból – áll az NGM tájékoztató anyagában.

Az idei célokról a vezérigazgató elmondta, hogy a tervezett 396 milliárd forint uniós forrás folyósítása mellett mintegy 17,5 milliárd forintot biztosítanának a Vállalati Energiahatékonysági Hitelprogram keretében. További 10 milliárd forintos kerettel folytatódik a Széchenyi Mikrohitel Refinanszírozási Program 2.0 és a gazdaságfejlesztő programokat támogató tőkeprogramok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×