Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.03
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj és Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj junior fokozatának átadóünnepségén a fővárosban, a Magyar Nemzeti Bank Bölcs Vár épületében 2023. január 19-én. Csák János kulturális és innovációs miniszter kapta a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj fokozatát. A díjat a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapította, az elismerés gondozását a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben vette át.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szigorúbb feltételekkel csatlakozhatna Magyarország az euróövezethez az MNB szerint

Balassa Péter országgyűlési képviselő érdeklődött a jegybank vezetőjénél arról, milyen feltételek kellenek a hazai euróbevezetéshez, amelyeket Magyarország nem tud teljesíteni.

A Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint az eredetinél szigorúbb követelményeket kellene teljesítenie az országnak ahhoz, hogy euróval lehessen itthon is fizetni. Ez Matolcsy György írásbeli válaszából derült ki, amelyet Balassa Péter országgyűlési képviselő kérdésére adott.

A válaszban az MNB első embere kifejtette, szerintük az euróövezethez csatlakozás feltételeit nem elegendő a hagyományos maastrichti kritériumokkal mérni. Ezért – tette hozzá Matolcsy – a magyar jegybank kidolgozta és 2020-ban publikálta is a Maastricht 2.0-nak nevezett feltételrendszert, mely „az eredeti nominális kritériumok finomhangolásán túl új reálkritériumokat is figyelembe vesz”. A jegybankelnök úgy látja, ezt a kritériumrendszert figyelembe véve „Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén” - idézte a választ az mfor.hu.

Hozzátette, hogy

az elmúlt évek magas inflációs környezetében még a nominális maastrichti kritériumok sem teljesülnek, ugyanis mind az inflációs, mind a hosszú távú hitelek kamatlábára vonatkozó mutatóink túllépik a felső korlátot.

A Matolcsy György által hivatkozott Maastricht 2.0 konvergenciakritériumokat az MNB a Fenntartható felzárkózás euróval című kiadványában jelentette meg. Ez a jelenlegi konvergenciakritériumokat is kiigazítaná (amelyekről már többször kiderült, hogy nem minden ország teljesítette, egyesek büntetlenül megszeghették, és csak "békeidőben" lehet őket kiindulási alapként venni, a koronavírus-járvány például sok mindent felborított).

A "2.0"-s, magyar kritériumok az MNB szerint:

  • Az inflációs mutatónál és a hosszú lejáratú hitelek kamatlábának mutatójánál csak a három legalacsonyabb pozitív inflációval rendelkező ország átlagát tekintené. Az MNB szerint tartósan alacsony inflációs környezet esetén egyes referenciaországokban ez a mutató negatív lehet, ám – mint fogalmaznak – „az eurozónához való csatlakozás tekintetében azonban sem a túl magas, sem a túl alacsony infláció nem kívánatos”.
  • Az adósságcélt 50 százalékra csökkentené, a költségvetési hiányt pedig a GDP-arányos államadósság mértékétől függően, 50 százalék alatt 2 százalékban, 50 és 90 százalék között 1 százalékban, 90 százalék fölött nulla százalékban maximálná. Indokolásuk szerint „aszimmetrikus sokkok esetén fontos, hogy kellő mértékű költségvetési mozgástér álljon rendelkezésre a gazdaság stabilizációjára a költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül”.

A jegybank a fenti változtatások mellett további makrogazdasági mutatókat is kívánatosnak tartana figyelembe venni, mielőtt egy ország csatlakozna az euróövezethez. Ilyen például, hogy

  • az egy főre jutó GDP, illetve a bérszívonal is (vásárlóerő-paritáson) érje el az eurózóna 90 százalékát.
  • a csatlakozni kívánó ország az eurózónához hasonló gazdasági ciklusokkal rendelkezzen.
  • a magánszektornak nyújtott hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya érje el az eurózóna átlagának 90 százalékát.
  • a kis- és középvállalkozások (kkv) munkatermelékenysége érje el a nagyvállalatok ilyen mutatójának 50 százalékát.
  • a munkaerőpiac legyen közel a teljes foglalkoztatottsághoz, és az legyen fenntartható szintű.
  • az eurót bevezetni kívánó ország minél diverzikáltabb exportszerkezettel rendelkezzen.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×