eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

MASZSZ: a 10 százalék nem elég

Szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást, kevesli ugyanis az emelés mértékét - közölte a MASZSZ.

A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert - a szövetség közleménye szerint - Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter állítására reagált, miszerint a szövetség hátráltatta a tárgyalásokat, majd "nyilvánvalóan politikai okokból" a megállapodást sem írja alá.

A közleményben Zlati Róbert elnök emlékeztetett: a szövetség hetekkel ezelőtt leszögezte, és végig ki is tartott amellett, hogy kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozók számára. Hozzátette: a béremelést a MASZSZ tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.

Az elnök leszögezte:

a MASZSZ makacs elszántságát nem pártpolitikai okok vezérelték, hanem szociális érzékenység,

nagyobb emelést szeretett volna elérni a garantált bérminimumért dolgozók számára. Álláspontja szerint nem akadályozták a tárgyalásokat, csak kitartottak a garantált bérminimumért dolgozó legszélesebb munkavállalói réteg érdekei mellett.

A MASZSZ elnöke kiemelte: az év egészére 17,5-17,7 százalékos az inflációs előrejelzés, és a garantált bérminimumot keresők vásárlói kosarában éppen a legnagyobb tétel, az élelmiszer drágult mindennél jobban. Nekik a 10 százalékos mérték nem jelent érezhető életszínvonal-emelkedést, ugyanakkor jóval többen vannak, mint a minimálbérért dolgozók, akik most 15 százalékos emelést fognak kapni - fűzte hozzá.

Zlati Róbert közölte: a minimálbér és a bérminimum közötti különbség csökkenését, illetve azt a kormányzati elképzelést, miszerint a két tételt 4 év alatt össze kell olvasztani és az országos bérminimumot felváltani egy ágazati bértarifarendszerrel, csak akkor lehetne elfogadni, ha a megállapodásban a kormány garanciát vállalna az ágazati bértarifa rendszer létrejöttét ösztönző konkrét intézkedésekre: jogszabály-módosításra, ágazati párbeszéd megerősítésére, és a megállapodásokat elősegítő ösztönzőkre.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×