Infostart.hu
eur:
379.67
usd:
321.58
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
On the picture there is a wallet with some Hungarian forint banknotes. The first banknote is a 20000 HUF banknote. This picture is color saturation enhanced.
Nyitókép: Getty Images/Gabor Meszesan

Kiderült, hoz-e új forintbankjegyet a magas infláció

Az infláció és a bérek alakulása miatt akár már a 100 000 forintos bankjegy sem lenne indokolatlan, de az MNB más állásponton van.

A rendszerváltás utáni bő egy évtizedben a jelentős mértékű pénzromlás hatására három új címlet, az 5000, a 10 000 és a 20 000 forintos is bevezetésére is sor került. Húsz éve nem jelent meg új címlet, ezért Pénzcentrum utánajárt, mennyi esélye van az 50 000 vagy 100 000 forintos bankjegy bevezetésének.

A 20 000 forintos forgalomba 2001. február 1-jén került forgalomba, azóta azonban a forint vásárlóereje sokat gyengült, és a bruttó fizetésekhez viszonyítva is érdekes adatok derültek ki:

  • az 5 000 forintos címlet bevezetésének évében, 1991-ben a KSH adatai alapján 17 934 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, ennek 83,6 százalékát (15 ezer forint) mindössze három darab bankjeggyel ki lehetett fizetni.
  • a 10 000 forintos forgalomba kerülésének évében, 1997-ben a havi bruttó átlagkereset 57 270 forint volt, aminek 87,3 százalékát (50 ezer forint) lehetett kifizetni mindössze öt darab bankjeggyel.
  • a 20 000 forintos bankjegy bevezetésekor, 2001-ben a havi bruttó 103 553 forint átlagkeresetnek 96,6 százalékát lehetett kifizetni öt bankjeggyel.

A KSH szeptember 25-i gyorstájékoztatója szerint 2023 júliusában 559 100 forint volt a magyarországi bruttó átlagkereset, aminek kifizetéséhez már 27 darab 20 ezres bankjegyre lenne szükség (540 ezer forint, a teljes bér 96,6 százaléka). Tehát ha csak az 1997-es vagy a 2001-es arányokhoz akarnánk tartani magunkat, akkor már nem is az 50 000 forintos, hanem a 100 000 forintos címletet kellene kibocsátani.

Az új bankjegysorozat címletösszetételének meghatározásakor a jegybank az IMF javaslatára az úgynevezett D-metric módszert is figyelembe vette. A módszer az egynapi átlagos munkabérből kiindulva határozza meg egy nemzeti valuta bankjegy- és pénzérmecímleteit. A módszer szerint D értéke egyenlő a napi átlagbérrel, míg optimális esetben a forgalomban lévő címletek a következő értékeket közelítik:

  • legnagyobb bankjegycímlet: 5D;
  • legkisebb bankjegycímlet: D/20 és D/10 között;
  • legnagyobb érmecímlet: D/100 és D/50 között;
  • legkisebb érmecímlet: D/5000 és D/2000 között.

Most a napi átlagbér 18 637 forint. A legnagyobb bankjegycímlet értéke tehát a D-metric szerint 93 185 forint, míg a legkisebb bankjegycímleté 931,85 és 1863,7 forint közé esik, tehát ez lehetne akár 1000 vagy 2000 forintos is.

A legnagyobb érmecímlet értéke 186,4 és 372,7 forint (200 vagy 500 forint), míg a legkisebbé 3,7 és 9,3 forint (5 vagy 10 forint) között kell legyen a D-metric módszere szerint.

A portál megkérdezte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy milyen szempontok alapján dönt egy új, a korábbiaknál nagyobb címletű bankjegy bevezetéséről, és a válaszból kiderült, hogy az MNB folyamatosan vizsgálja az egyes bankjegy- és érmecímletek forgalomban betöltött szerepét, és azt is hozzátette, hogy „az infláció jelenléte önmagában nem teszi szükségszerűvé a bankjegy- és érme címletstruktúrába történő kibocsátói beavatkozást”.

A hatályos készpénzes stratégiájában az MNB monetáris tanácsa a jelenlegi címletstruktúra megtartása mellett döntött, így sem új bankjegy-, sem új érmecímlet bevezetése nincsen napirenden.

„A nagy értékű fizetések lebonyolításárára Magyarországon az elektronikus infrastruktúra megfelelő alternatívát biztosít, ezért nem készpénzlogisztikai, sem pénzforgalmi szempontok nem indokolják nagy értékű bankjegycímletek bevezetését” – közölte a jegybank.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.

Szergej Lavrov ijesztő kijelentést tett a béke esélyeiről

Ha a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Amíg idehaza nagyon erős pozitív hangulat uralkodott szerdán és a BUX mellett három blue chip is új történelmi csúcsra emelkedett, addig Amerikában tovább folytatódott a technológiai részvények esése. Ezúttal az AMD teljesített kifejezetten gyengén, miután a vállalat által vártnál óvatosabb előrejelzések hatására 17 százalékot zuhant az árfolyam. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×