Infostart.hu
eur:
391.86
usd:
340.52
bux:
122727.38
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Oil drums sitting over blue financial graph background. Selective focus. Horizontal composition with copy space. Oil prices and stock market and finance concept.
Nyitókép: muhammet sager/Getty Images

A hazai kutakon is napokon belül megjelenhet a "geopolitikai prémium"

Az Izrael elleni terrortámadás után hétfőn megugrott a nyersolaj világpiaci ára. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője azt mondta az InfoRádióban, hogy jelenleg mindenki Irán és Szaúd-Arábia helyzetét figyeli, ugyanis ez a két ország nagyon fontos szereplő a termelésben és az árak meghatározásában.

Az Infostart is beszámolt róla, hogy hétfőn reggel megemelkedtek a hordónkénti olajárak a Közel-Keleten, miután a Hamász fegyveresei betörtek Izraelbe. Az összecsapások a globális fogyasztók számára kulcsfontosságú olajtermelő és -exportáló régió küszöbén zajlanak, ami változásokat indíthat be az olajpiacon is.

Vivek Dhar, a Commonwealth Bank bányászati és energetikai nyersanyagokkal foglalkozó kutatási igazgatója közölte: ahhoz, hogy a közel-keleti konfliktus tartós és érdemi hatást gyakoroljon az olajpiacokra, az olajkínálat vagy -szállítás tartós csökkenésére van szükség. Kiemelte: a fegyveres összecsapás közvetlenül nem veszélyezteti az olajellátás egyik fő forrását sem.

Pletser Tamás azt mondta az InfoRádióban, bár jelenleg senki sem tudhatja, hogyan alakulnak az események a Közel-Keleten, ugyanakkor ha eszkalálódik a konfliktus, az akár azt is eredményezheti, hogy

tartósan megmaradhat a geopolitikai prémium az olaj árában.

Hozzátette: a Gázai övezetben zajló események miatt 3–3,5 dolláros drágulás történt, ami nagyjából 4 százalékos áremelkedésnek felel meg.

Az elemző szerint a piac alapvetően két befolyásoló tényezőre figyel jelenleg:

  • Irán helyzetére
  • és Szaúd-Arábia szerepére.

Az Egyesült Államok még korábban komoly gazdasági szankciókat vezetett be Iránnal szemben, viszont idén már kisebb enyhülés volt észrevehető a két ország kapcsolataiban. „Az Egyesült Államok gyakorlatilag elnézte a szankciók be nem betartását, ennek hatására

Irán termelése körülbelül 500-700 ezer hordóval nőtt, ami egy nagyon komoly érték”

– magyarázta az olaj- és gázipari szakértő.

Pletser Tamás szerint ha bebizonyosodik, hogy Irán valamilyen módon segített megtervezni a Hamász múlt hétvégi, Izrael elleni támadását, az újabb fordulatot hozhat. Az Egyesült Államok ebben az esetben valószínűleg válaszlépésre szánja el magát és szigorít a korábban kivetett szankciókon, ami pedig az elemző meglátása szerint visszafordíthatja az olajtermelési növekedést. Irán egyébként gratulált a Hamásznak a hétvégén indított akciójához.

Szaúd-Arábia szerepe pedig azért nagyon fontos az olajpiac számára, mert egy múlt heti sajtóhír alapján a közeljövőben megszülethet egy szaúdi–amerikai megegyezés azzal kapcsolatban, hogy Szaúd-Arábia visszavonná az olajkitermelés csökkentéséről szóló döntését. Ezért cserébe a közel-keleti monarchia jelentős mennyiségű fegyverzetet kapna az amerikaiaktól egyes lapértesülések szerint. A nemzetközi kapcsolatok rendezésében az is jelzésértékű gesztus lenne, ha Szaúd-Arábia hivatalosan elismerné Izrael állam létét.

„Ha egy nagyon komoly megtorlás jön Izrael részéről a mostani terrorakciót követően, akkor elképzelhető, hogy az megfúrja ezt a megegyezést, ami pedig azt jelentené, hogy Szaúd-Arábia nem fogja növelni januártól az olajtermelését. Ez ugyancsak a már említett 3-4 dolláros geopolitikai prémium megmaradását okozhatja” – fejtegette a szakértő.

Tartós áremelkedés jöhet

Ha csökken a kitermelés, akkor automatikusan emelkedik az ár, ugyanakkor a kereslet is számít, ami azonban dinamikusan változik. „Az sem egy kőbevésett dolog, hogy mennyi olajat vásárol a világ, de az biztos, hogy

ha Irán és Szaúd-Arábia csökkenti a kínálatot, tartósan megemelkedik a kőolaj ára”,

ugyanis ezek az országok a világ legnagyobb olajtermelői közé tartoznak.

Pletser Tamás szerint Iránnak komoly érdeke, hogy enyhüljenek a vele szemben kirótt szankciók, mert az idei kőolajtermelési adatok is azt mutatják, kifejezetten jól járna ezzel. Főleg a Kínának való értékesítéssel. A másik oldalról viszont erőteljes belpolitikai nyomás érvényesül azzal kapcsolatban, hogy Irán támogassa az Izrael elleni támadásokat. „Itt most két érdek csap össze egymással” – mondta az elemző.

Jelen helyzetben sokakat az foglalkoztat leginkább, milyen következményei lehetnek a benzinkutakon annak, ha fokozódna a geopolitikai kockázat. Pletser Tamás tájékoztatása szerint ennek a hatása hamar jelentkezik az árakban is. „Ez egy rendkívül hatékony és gyors piac, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy napokon belül a magyar árakban is látható lesz a következmény” – zárta gondolatait a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×