A sivatagi királyság bejelentette, hogy visszafogja a kitermelést. Mindez annak a jele is, hogy távolodik tengerentúli szövetségesétől.

Egy éven belül másodszor fogják vissza a kitermelést a Szaúd-Arábia által vezetett olajexportőr államok, ami napi 1.66 millió hordó kőolaj eltűnését jelenti a piacról. Washington ismét rosszallását fejezte ki, de az elmúlt alkalomhoz képest még enyhe dorgálásnak sem lehet nevezni a reakciót. „Nem jó ötlet” – mondta John Kirby tengernagy, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője majd hozzátette: „Szaúd-Arábiával nem mindig azonos a véleményünk, de sok dologban hasonlók az aggodalmaink.”

A tavalyi hasonló lépés idején a Biden-kormányzat „következményekkel” fenyegette meg közel-keleti szövetségesét. A mostani enyhébb reakció egyik oka az, hogy az olajárak nem mentek fel olyan látványosan, mint tavaly. A másik, hogy Bidenék még mindig úgy akarják beállítani, mintha Szaúd-Arábia fontos diplomáciai partnerük lenne a Közel-Keleten.

A konzervatív Washington Examiner nevű médium viszont idéz egy olyan véleményt, hogy

a szaúdiak a „beintettek” az amerikai kormányzatnak.

Politikai elemzőműhelyek – így a Carnegie Békeintézet – szerint Szaúd-Arábia nyitni kezdett Washington ellenfelei felé – például felújítja diplomáciai kapcsolatait az Amerika ellenségének számító Iránnal – és szorosabb kapcsolatokat keres Kínával és Oroszországgal. A kínai közvetítéssel létrejött szaúdi–iráni kiegyezés lehet az egyik esemény ama átalakulások sorában, amelyeket egyes elemzők „egy új, többpólusú világrend kialakulásának” neveznek.

A szaúdiak azonban azért is nyitnak Irán felé, mert el akarják kerülni az olyan regionális incidenseket, mint amilyen a 2019-es, Irán keze nyomát viselő rakétatámadás volt olajkitermelő-infrastruktúrájuk ellen – amikor a szövetség ellenére nem kaptak amerikai támogatást. A Szíriában fellángoló proxy-háború is – Irán érintettsége miatt – kellemetlen lenne a szaúdiaknak, mivel

„nem akarják, hogy az amerikaiak és az irániak egymásra lőjenek”.

Washingtonban viszont úgy látják, hogy kezdenek kérdőjelek felmerülni a viszonyban. „A Fehér Ház olyan jelzéseket kap, hogy Szaúd-Arábia immár nem az Egyesült Államok szövetségese” – mondta Aaron Miller, volt külügyi illetékes, a Carnegie elemzője. „Oroszország és Kína mellett a szaúdiak bemutatott középső ujja stratégiai változást jelez” – tette hozzá.

Az Examiner szerint azonban a Biden-kormányzat minimalizálni próbálja a szaúdiakkal való feszültségről szóló híreket és inkább arra fókuszál, hogy a szaúdiak többmilliárd dolláros Boeing-vásárlásai mennyi munkahelyet teremtenek. A Reuters szerint közben Mohamed bin Salman, avagy MbS koronaherceg terve az, hogy az ország a saját lábán álljon meg és a Washingtonra való támaszkodás helyett ezért inkább kapcsolatokat akar építeni a régióban, miközben befektetési és turisztikai központtá is akar válni.

Még az is tervben van, hogy meghívják Bassár el-Aszad szíriai elnököt a májusi, Rijádban tartandó Arab Liga csúcsra – értesült a Reuters. Emellett, a királyság csatlakozni akar a Sanghaji Együttműködési Fórum nevű, kínai dominanciájú szervezethez, amelynek Oroszország is tagja, mindezzel még inkább borsot törve Washington orra alá.