"Egyik oldalon a növekvő termelési költségek, a másikon a csökkenő kereslet az, ami igazi kihívás elé állította idén a szőlészeket és borászokat, ráadásul a jelek szerint a 2015 óta tartó területcsökkenés az idén is folytatódni fog 100-200 hektárral" – fogalmazott Fórián Zoltán.
Kitért arra is, hogy az idei időjárás kedvezőbben alakult ugyan a tavalyinál, a múlt évi aszály hatásai továbbra is érzékelhetők, továbbá a megdrágul alapanyagok, illetve – az esős időjárással összefüggésben felmerült – többletvédekezés költségei
egyértelműen megnehezíti azt, hogy az idén komoly jövedelmezőségről gondolkodhassanak a szőlészek és a borászok
– tette hozzá.
A termés mennyisége, ha csak minimálisan is, de meghaladhatja az elmúlt évit. Az Erste Agrár Kompetencia Központ 410-420 ezer tonnás szőlőtermésre, és átlagosan 10 százalék körüli felvásárlási áremelkedésre számít. Fórián Zoltán szerint utóbbinak jóval többnek kellene lennie, de egyaránt érzékelhető belföldi és külföldi keresletcsökkenés a borok iránt, ami határozottan visszaveti annak lehetőségét, hogy komolyabb mértékben emelkedjen a szőlő felvásárlási ára.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy
bár a boltokban jelentős boráremelések tapasztalhatók, ezek nem a borászoktól indulnak,
hiszen az ő átadási áraik alig érzékelhető mértékben emelkedtek az elmúlt időszakban. „A fogyasztáscsökkenés továbbra is borítékolható” – fűzte hozzá.
Fórián Zoltán érdeklődésünkre azt is közölte, hogy a meglehetősen párás, csapadékos nyári időszak kiváló melegágya volt a lisztharmatnak, peronoszpórának, és tapasztalataik alapján egyes dűlők 10-15 százalékát is elvitték. Hozzátette: ha a szüretig hátralévő napok, hetek időjárása közepesen meleg, de napsütéses lesz, sokat javulhatna az idei termés minősége és mennyisége is.
A családi borászatok munkájáról az alábbi apa-fiú beszélgetés mutat meg részleteket: