Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay

Lassan éledezik a lakosság lakásfelújítási kedve

A lakosság lakásfelújítási tervei a tavalyi nagy esés után csak nagyon lassan élénkülnek - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi felméréséből.

A GKI negyedévente készít felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezésére. A júliusi reprezentatív felmérésbe 1000 embert vontak be.

Megállapították, hogy

a háztartások 6,7 százaléka biztosan, míg 18,5 százaléka valószínűleg nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára.

Egy negyedévvel korábban ugyanez a két arány 4,9 és 19,6 százalék volt. Ez azt jelzi, hogy a biztosan felújító családok aránya csaknem 2 százalékpontot emelkedett, míg a bizonytalanabbak aránya 1 pontot csökkent az előző megkérdezéshez képest.

Az életkor előrehaladtával párhuzamosan csökken a felújítási szándék: míg a 30 év alattiak körében 9 százalék a biztosan, 20 százalék a valószínűleg felújítást, korszerűsítést tervezők aránya, addig a 60 év felettieknél ez a két arány 3 és 12 százalék.

Arra is kitértek, hogy bár az építőanyagárak és a kivitelezési díjak emelkedése továbbra is erőteljes, a korábbaiknál mégis valamivel könnyebb kivitelezőt találni.

Felidézték, hogy a lakásukra a következő egy évben nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma 2022 második negyedévében érte el a csúcsot. Ekkor még az Otthonfelújítási program jelentős összegekkel támogatta a gyereket nevelő családok lakásfelújítását és korszerűsítését és elegendő idő is volt a projektek befejezésére.

A tavalyi második félévben erősen csökkentek a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési tervei. Mindez a GKI szerint egyebek mellett az Otthonfelújítási program kifutásával és a hitelkamatok emelkedésével magyarázható.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×