Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Lassan éledezik a lakosság lakásfelújítási kedve

A lakosság lakásfelújítási tervei a tavalyi nagy esés után csak nagyon lassan élénkülnek - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi felméréséből.

A GKI negyedévente készít felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezésére. A júliusi reprezentatív felmérésbe 1000 embert vontak be.

Megállapították, hogy

a háztartások 6,7 százaléka biztosan, míg 18,5 százaléka valószínűleg nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára.

Egy negyedévvel korábban ugyanez a két arány 4,9 és 19,6 százalék volt. Ez azt jelzi, hogy a biztosan felújító családok aránya csaknem 2 százalékpontot emelkedett, míg a bizonytalanabbak aránya 1 pontot csökkent az előző megkérdezéshez képest.

Az életkor előrehaladtával párhuzamosan csökken a felújítási szándék: míg a 30 év alattiak körében 9 százalék a biztosan, 20 százalék a valószínűleg felújítást, korszerűsítést tervezők aránya, addig a 60 év felettieknél ez a két arány 3 és 12 százalék.

Arra is kitértek, hogy bár az építőanyagárak és a kivitelezési díjak emelkedése továbbra is erőteljes, a korábbaiknál mégis valamivel könnyebb kivitelezőt találni.

Felidézték, hogy a lakásukra a következő egy évben nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma 2022 második negyedévében érte el a csúcsot. Ekkor még az Otthonfelújítási program jelentős összegekkel támogatta a gyereket nevelő családok lakásfelújítását és korszerűsítését és elegendő idő is volt a projektek befejezésére.

A tavalyi második félévben erősen csökkentek a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési tervei. Mindez a GKI szerint egyebek mellett az Otthonfelújítási program kifutásával és a hitelkamatok emelkedésével magyarázható.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×