Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Nyitókép: Pixabay

Héjja Csaba: egyetlen módon lehetne Magyarország önellátó burgonyából

Csak öntözéssel és intenzív technológiák alkalmazásával érdemes Magyarországon burgonyát termeszteni, így a jelenlegi 8 ezer hektáron is meg lehet valósítani azt, hogy 2030-ra már ne szoruljunk importra - mondta az InfoRádiónak az MBH Bank Agrárelemzési központjának vezetője.

Magyarország azt a célt tűzte ki célul, hogy 2030-ra önellátó legyen burgonyából - ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter egy szakmai tanácskozáson. Ennek kapcsán az InfoRádiónak Héjja Csaba, az MBH Bank Agrárelemzési Központjának vezetője elmondta: Magyarország jelenleg behozatalra szorul burgonyából, de ez nem kellene, hogy így legyen.

Az agrárszakember emlékeztetett arra, hogy míg a 90-es évek közepén még 60-65 ezer hektár környékén volt csúcson a burgonya teljes termőterületének mérete, addig mára az egész országot tekintve mindössze 8 ezer hektárra csökkent.

Héjja Csaba szerint ez részben a fogyasztás visszaesésének, részben az éghajlati változásoknak is köszönhető.

Ötven éves távlatban egész Európában megfeleződött a krumpli fogyasztása.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a klimatikus viszonyok egyre kevésbé kedvezőek Magyarországon a burgonya számára. A 90-es évek közepe óta az átlaghőmérséklet érezhetően megemelkedett, kevesebb lett a csapadék, az öntözés és a szállítás egyre drágább, emiatt pedig nagyon sokan felhagytak a burgonyatermesztéssel. Így mostanra a Magyarországon értékesített étkezési burgonya 30-40 százaléka külföldi importból érkezik, ami 120 ezer tonna nyers burgonyát és 30-50 ezer tonnányi feldolgozott, mirelit burgonyát jelent.

Az viszont még a jelenlegi helyzetben is bizakodásra ad okot a szakember szerint, hogy a mostani 8 ezer hektáros termőterületen minden különösebb beruházás, fejlesztés nélkül is 200 ezer tonna burgonyát lehet betakarítani.

Az Agrárelemzési Központ vezetője szerint ez azt jelenti, hogy egy komolyabb öntözésfejlesztés és gépfejlesztés révén a jelenlegi 8 ezer hektáros termőterületből is elő lehetne állítani a teljes magyarországi burgonya-fogyasztásnak megfelelő mennyiségű terményt. Ha a fejlesztések megvalósulhatnak, akkor 2030-ra reális cél lehet, hogy Magyarország újra önellátó legyen burgonyából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×