A forint újabb lejtmenetének több oka is lehet, amelyeket a portfolio.hu gyűjtött össze. Az első talán az, hogy a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi döntésével ismét száz bázisponttal, immár 15 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. Ezzel tovább mérséklődött a forint kamat előnye, vagyis a befektetők már elgondolkodnak azon, hogy érdemes-e a magyar devizában tartani a pénzüket.

Tovább gyengítette a forintot az is, hogy a kormány egyelőre nehezen tud csak megbirkózni az államháztartás hiányával. A cél a deficit csökkentése lenne, ám ez akár a gazdasági növekedést is komolyan visszavetheti.

Ennek a folyamatnak a működését így lehetne leírni: a kormány által végrehajtott adóemelések és kiadáslefaragások visszavetik a háztartások és vállalatok jövedelmi helyzetét, ennek nyomán bizonyos ágazatok (építőipar például) kibocsátása gyengül, a lakossági fogyasztás csökken, ez pedig csökkenti a költségvetés bevételeit. A kormány emiatt megint lépéskényszerbe kerül, hogy új intézkedésekkel stabilizálja a költségvetést és elindul az újabb kényszerű kiigazító kör.

Most leginkább az a kérdés, hogy ezt az ördögi spirálnak/csapdahelyzetnek is nevezhető kihívást hogyan és mikor kezeli a kormány.

Elemzői és piaci körökben már szinte konszenzus, hogy az idei hiánycélt meg kell emelnie a kormánynak, nagyon érdekes lesz, hogy ezt milyen mértékben teszi meg, és ehhez mit szólnak majd a hitelminősítők. Valamint az is nagy kérdés, hogy milyen további intézkedésekkel igazítja ki a költségvetést, jöhetnek-e még nem piackonform lépések, akár adóemelések.

A hazai devizának az sem tesz jót, hogy továbbra sem sikerült a kormánynak megállapodnia az Európai Unióval, így egyelőre változatlanul elérhetetlenek Magyarországnak az uniós források. A portál szerint a leghamarabb november-december kerülhet abba a helyzetbe a magyar kormány, hogy az igazságügyi reform nyomán a kohéziós politikában 13 milliárd eurónyi EU-forrás felszabadítását elérhesse (utána 1-2 hónap múlva indulhatnának meg az első folyósítások).

Ehhez az kellene, hogy az említett reformot ne csak az Európai Bizottság, hanem a tagállamokat tömörítő Tanács is megfelelőnek tartsa,

de a Tanács önmagában ezt nem értékelheti, hanem csak akkor jön be a képbe a testület, miután a magyar kormány kezdeményezi a helyreállítási program (RRF) első kifizetési kérelmét.

A kormány azzal is próbálkozhat, hogy nem szavazza meg az uniós költségvetés félidejű felülvizsgálatát, amennyiben Magyarország továbbra sem jut hozzá az EU-s pénzekhez. Ám a múlt héten a Bizottság költségvetési biztosa az Erasmus-vita kapcsán megüzente: "nem adják meg magukat", azaz nem fognak csak azért puhábbak lenni a magyar EU-pénzek ügyében, hogy cserébe megkapják a magyar kormány szavazatát a költségvetés félidei felülvizsgálatához.

Éppen emiatt egyelőre erősen kérdéses, hogy november-december körülre tényleg el tud-e jutni oda a kormány, hogy a 13 milliárd eurónyi kohéziós forrást kiszabadítja.

De ronthat a forint helyzetén az is ha az USA, illetve az Európai Unió központi bankja lazább kamatpolitikára vált, mert ezzel tovább csökkenhet a magyar deviza kamat előnye. Így a forint szempontjából az lenne a jó hír, ha mindkét nagy jegybank laza hangnemet ütne meg és a kamatemelések közelgő lezárását vetítené előre.

Ezzel ugyanis legalább az egyik oldalon enyhülne a nyomás, ami a magyar kamatkülönbözet csökkenését okozza, hiszen az MNB további vágásai mellett a nemzetközi kamatkörnyezet nem szigorodna tovább.