Ha a nyár végére jelentősen csökken az infláció, akkor idén már nem lesz évközi béremelés.
Leghamarabb augusztus utolsó napjaiban dőlhet el, hogy szeptembertől emelkedhet-e a minimálbér, mivel ekkor jelennek meg az ehhez szükséges féléves makrogazdasági adatok – olvasható a Napi.hu összeállításában.
A júniusi tárgyalásokon egyelőre csak annyi előrelépés történt, hogy a szakszervezetek javaslatot tettek a minimálbér kiigazítására, a munkáltatók pedig nem zárkóztak el egyből a lehetőségtől.
Érdemi, hivatalos tárgyalásra ugyanakkor augusztus legvégéig biztosan nincs lehetőség, a kiindulópont ugyanis a féléves, hivatalos makrogazdasági és vállalkozói adatok ismerete. Ezek az adatok – egyebek mellett a GDP, az infláció és a termelékenység változása – viszont leghamarabb augusztus végén lesznek nyilvánosak.
A lap szerint ráadásul még ha a makrogazdasági feltételek augusztusra adottak is lennének, a legkisebb bér emeléséről még akkor is meg kellene egyezniük a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak.
De még a legoptimálisabb helyzetben is szinte csak egy hajszálon fog múlni az, hogy lehet-e év közben magasabb a munkavállalók fizetése.
Ugyanis a bérkorrekció egyik feltétele az az, hogy az infláció éves átlagban meghaladja a 18 százalékot. A jelenlegi árcsökkenések és a júniusi árakra vonatkozó adatok alapján pedig az elemzők egy része 17 és 18 százalék körüli inflációval számol a nyár végére.
KezdőlapGazdaságEgy hajszálon múlik, hogy lesz-e szeptembertől minimálbér-emelés
Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.
A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
Az Európai Unió kereskedelmi kereteit meg kell erősíteni, többek között egy átfogó vámreformmal és egy új vámhatóság létrehozásával, emellett az együttműködés mélyítésére kell törekedni az Egyesült Államokkal és más térségekkel – többek között ezeket mondta Maros Sefcovic uniós biztosjelölt Brüsszelben, az Európai Parlament illetékes szakbizottságainak meghallgatása során hétfőn.
