Nem változtatott a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén, tovább szűkítette ugyanakkor a kamatfolyosót. A döntéssel a kamatfolyosó felső széle 19,5 százalékról 100 bázisponttal, 18,5 százalékra csökkent. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.
"Továbbra sincs semmilyen, az alapkamatot érintő döntés az asztalon" - fogalmazott Virág Barnabás alelnök a kamatdöntés után tájékoztatóján. A Monetáris Tanács megítélése szerint
a dezinfláció gyorsul és egyre szélesebb körben érzékelhető,
"fordulat bontakozott ki", gyorsan is csökkenhet az infláció, minden vektor ebbe az irányba hat, fegyelmezett a költségvetési és inflációs politika is.
Az MNB-alelnök szerint reális a kormánycél, hogy
"érezhetően" 10 százalék alatt legyen év végére az infláció,
ám a jövő évi prognózis már nem annyira kedvező, mint eddig.
A gazdasági növekedés az MNB szerint az idei év közepétől élénkülhet. Az jegybank úgy látja, a külső egyensúlyi folyamatok javulást mutatnak, a pénzpiaci helyzet stabil.
Grafikonon mutatta be, hogy az infláció azért lassabban csökken, mint az unióban általában, a pénzromlás üteme pedig jelentősen rosszabb volt, mint a V4 többi országában, az adatok azonban most már közelítenek.
A május havi "átárazások" csökkenést mutatnak, a teljes fogyasztói kosarat tekintve árcsökkenés is tapasztalható. Ami a jövőt illeti, az élelmiszerárak csökkenése a következő hónapokban is folytatódik, és jó agrárév is lehet a 2023-as.
Kulcs is lehet a 10 százalék alatti inflációs közeg. 16,5-18,5 százalék lehet ugyanakkor az idei teljes éves infláció.
A második negyedéves GDP még év/év alapon negatív tartományban lehet,
az év egészében viszont pozitív tartomány várható, jövőre 3-3,5 százalékos növekedés várható.
Az ország energiaegyenlege november óta javul már, de folyik a "reálgazdasági alkalmazkodás" – fogalmazott Virág Barnabás.
Figyelmeztetett, sok a kockázat a jóslatokat tekintve, főként a külső piaci környezet labilis, kérdés, milyen energiaárak lesznek, nem tudni, milyen környező jegybanki kamatpályákra lehet számítani, és az ukrajnai háború vége sem látszik, "annak minden rettenetes következményével".
Kérdések - válaszok
Mikor érhet össze az alapkamat és az egynapos betéti kamat értéke?
Az alapkamat csökkentése nincs napirenden, a cél az, hogy az egynapos betéti kamatot közelítsük ehhez. Az alapkamat a fundamentális inflációs környezetre reagál. Reálisan: szeptember.
Mikorra lehet reális, hogy a magyar kockázati megítélés visszatér a régiós szintre, mi kell ehhez?
Kiugróan magas az inflációnk, és jelentősen magas a folyó fizetési mérleg hiánya. Komoly javulást fogunk azonban felmutatni, minden vektor ebbe az irányba hat. Gyors javulás jön. Egy fontos paraméter még van: az uniós pénzek hazahozatalának kérdése. Makroszámokban 2024-ben a régió átlagához közel fogunk mozogni.
Mennyire kockázatos, hogy elmarad az uniós pénzek érkezése?
Külső szereplők vagyunk. Van egy folyamatos párbeszéd a felek között, vannak erre utaló jelek és előrelépés is. Hogy milyen formában kerül pont a mondat végére, nem tudjuk megmondani, óvatos megközelítésre van szükség.
Pénteken tartja a Fitch a felülvizsgálatot, számol-e az MNB leminősítéssel?
Az ember óvatosan áll az ilyen kérdésekhez. Sok a kockázati tényező.
Miért olyan széles a sáv a GDP-prognózisban?
Ebben a közegben, amiben a világ mozog, egy másfél százalékos "range" (0-1,5 százalék) nem tekinthető kiugróan magasnak.
A Kormányinfón elhangzott, hogy jegybanki kompetencia, hogy mit javasol a kormánynak a veszteség-elszámolásra. Mi a helyzet?
Folyamatos a párbeszéd. Ami a jegybanki tőkepiaci helyzetben kialakult, az egy komoly kérdés. A jegybank legfontosabb tőkéje a bizalom.