Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója az InfoRádióban azt mondta, a Covid-járvány okozta gazdasági válságot megelőző utolsó év, 2019, valamint 2021 között az amerikai államadósság kicsivel több mint 40 százalékkal emelkedett.
"Ezt a jelentős eladósodást a járvány és a válság enyhítésére indított programok, illetve a Kínával való verseny enyhítésére meghozott versenyképesség-javító program jelentős finanszírozási igénye okozta. 2023. január 19-én az amerikai államadósság szintje ismét elérte a 2021-ben meghatározott adósságplafon értékét, ez 31,4 ezer milliárd dollárt jelent, ami a jelenlegi amerikai GDP-nek körülbelül a 120 százalékát jelenti" - fordította a számok nyelvére.
A plafonprobléma időről időre visszatér Amerikában, a szakértő szerint 2-3 évente ciklikusan.
"Ez is mutatja, hogy
ez az eszköz nem alkalmas az Egyesült Államok eladósodottságának korlátozására,
sokkal inkább politikai fegyverként lehet vele zsarolni a mindenkori kormányerőt. A vita keretében a fizetésképtelenség elkerülése érdekében az ellenzéki képviselőcsoport rendszerint jelentős politikai engedményeket tud kizsarolni a kormányzó erőtől. Jelen esetben is ez történt: Joe Biden elnök eredetileg feltételek nélküli megállapodást - plafonemelést - akart kikényszeríteni a republikánusokból, de ez a terve nem jött össze, a demokraták jóval többet engedtek" - fejtette ki Horváth Sebestyén.
Azzal kapcsolatban, hogy a demokraták számára, úgy tűnik, nem olyan fontos az adósságszint, a szakértő emlékeztetett: a republikánus képviselők egy sokkal konzervatívabb gazdaságpolitikát támogatnak, amely nem az adósságvállalás melletti gazdasági növekedésre épít, hanem az az alapvető elvük, hogy ezt a jelentős államadósságszintet a gazdasági teljesítménynek utol kell érnie, és majd ha az eddig bevezetett gazdaságélénkítő programok beérnek, ismét lehet adósságot vállalni. Ezzel szemben a demokraták véleménye az, hogy nyugodtan lehet adósságot vállalni, és ha ezeket a pénzeket megfelelő célra költik el és az adósságvállalás megtérülése megfelelő, akkor "igazából nem is számított", hogy eredetileg hitelt vettek fel.
Hogy csődbe tud-e menni az Egyesült Államok valójában, arra azt mondta, elméletileg igen, de erre még sosem volt példa.
"1979-ben volt egy átmeneti fizetésképtelenség, ezt azonban egy véletlen csekkfeldolgozási hiba okozta" - mutatott rá.
Abban az esetben, ha most nem sikerült volna az adósságplafon emelése, Horváth Sebestyén szerint az amerikai alkotmány 14. kiegészítése szerint
az elnöknek meglett volna az a jogköre, hogy az államadósság bizonyos, kormányzati intézmények által birtokolt részét figyelmen kívül helyezze, és így lényegében megkerülje az adósságplafon eszközét.
És ha csődbe menne az USA?
"Globálisan a devizatartalékok 58 százalékát tartják az Egyesült Államok államkötvényeiben, így egy esetleges csőd jelentős bevételkiesést eredményezne az állampapír-tulajdonosoknál - ez 7600 milliárd dollárt jelentene, ami a nemzetközi pénzügyi rendszerben is jelentős összeg -, továbbá jelentősen emelkedne a globális kamatkörnyezet, kedvezőtlenebb feltételekkel lehetne csak hitelt felvenni."
Magyarországra nézve az történne, hogy mivel az elmúlt 10-15 évben az Egyesült Államokból érkezett az egyik legtöbb működő tőke Magyarországra, így egy esetleges államcsőd Magyarország gazdasági növekedési potenciálját is jelentősen rontaná a szakértő szerint.
