Infostart.hu
eur:
362.64
usd:
310.76
bux:
150951.21
2026. augusztus 24. hétfő Bertalan
Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Magyar Bankszövetség pénzügyi kultúra nagykövete díjának átadó ünnepségén az Magyar Fejlesztési Bank kupolatermében, a Pénz7 pénzügyi és vállalkozói programsorozat keretében 2023. március 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Keményen válaszolt a kormánynak a Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség az extraprofitadót és a lakossági megtakarításokat érintő friss intézkedések mielőbbi felülvizsgálatát és és lehetőség szerint visszavonását követeli.

A Magyar Bankszövetség negatívan értékeli, hogy a 2022-ben ideiglenes jelleggel, két évre bevezetett extraprofitadót a korábban tett vállalásokkal ellentétben a kormány 2024. évre meghosszabbította – áll a szervezet honlapján megjelent csütörtöki közleményben.

Az extraprofitadó csökkentéséért cserébe elvárt további állampapír-vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni. A magyar bankszektor jelenleg is a magyar állam egyik legnagyobb hitelezője, és ez után is az lesz, az elmúlt 10 évben megduplázódott a bankok állampapír-állománya, ami már most is mintegy 11 ezer milliárd forint. Az extraprofitadó meghosszabbítása egyben a nemzetgazdaság ellenállóképességét gyengíti – véli a bankszövetség, reagálva a kormányzati intézkedésekre, amelynek részeként állampapír-vásárlásra ösztönzik a bankokat, amelyek mentesülhetnek az extraprofitadó terheinek egy részétől.

A Magyar Bankszövetség szerint az extraprofitadó 2024-ben változatlan szinten tartása a pénzintézetek bevételeinek és így a kihelyezhető hitelek csökkenését fogja okozni, pedig a magyar gazdaságnak a mostanihoz hasonló kihívásokkal teli időszakokban stabil és likvid bankszektorra van szüksége, ami biztosítja a hitelezés fenntartását, valamint ezen keresztül segítséget nyújt a gazdaság recesszióból való kikerüléséhez.

A lakossági állampapír-befektetéseket a betétekkel és a kötvényekkel szemben előnybe hozó másik intézkedésre is reagáltak a bankok, szerintük a megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén.

"A lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról. Továbbá korlátozza az ügyfelek szabad döntéshozatalhoz való jogát, hiszen minden olyan lehetőséget korlátoz, amellyel a megtakarítási termékek széles skáláját elérhetik. Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a magyarországi megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit" – áll a közleményben.

A Magyar Bankszövetség a döntések kedvezőtlen gazdasági hatása miatt kéri a kormányt, hogy az intézkedéseket minél előbb vizsgálja felül és lehetőség szerint azokat vonja vissza, ne vezesse be.

Címlapról ajánljuk
Ruszin-Szendi Romulusz: „az esze és a szíve is a helyén volt” – kiderült, hogyan történt a szolnoki Gripen-baleset

Ruszin-Szendi Romulusz: „az esze és a szíve is a helyén volt” – kiderült, hogyan történt a szolnoki Gripen-baleset

új lead: A honvédelmi miniszter Sándor Zsolt vezérezredessel és Bali Tamás dandártábornokkal számolt be a szolnoki katonai repülőtéren történt balesetről. A géppár tagjai egy-egy elleni légi harcot gyakoroltak, amikor váratlan hiba következett be. Műszerezettség nélkül maradt a vezérgép, a két pilóta közösen próbált eljutni Szolnokra. Svédországból is jönnek majd szakértők a baleset körülményeinek kivizsgálására.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
a Károli Gáspárt Református Egyetem adjunktusa
Amerika és Kína úgy szennyezi a légkört, mintha nem lenne holnap

Amerika és Kína úgy szennyezi a légkört, mintha nem lenne holnap

Idén július 30-ára esett a túlfogyasztás világnapja, amely soha nem volt még ilyen nagymértékű. A túllépést főleg a fosszilis energiahordozók használata okozza: jelenleg a karbonlábnyom – amely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátásból adódik – teszi ki az emberiség ökológiai lábnyomának 61%-át, nem mellesleg a karbonemisszió az egyre gyakoribb és extrémebb időjárási szélsőségeket hozó klímaváltozásnak is a fő oka. Közel egy évtizeddel a Párizsi Klímaegyezmény után tovább nő a világ üvegházgáz-kibocsátása; a legnagyobb kibocsátó ma már messze Kína, de összetettben egyelőre nincs veszélyben az Egyesült Államok tetemes előnye.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×