Kiemelten ellenőrzi az azbesztszennyezéssel kapcsolatos munkálatokat a kormányhivatal Szombathelyen, az Oladi plató utcáin, ahol az osztrák bányákból származó azbeszttartalmú útburkolaton végeznek munkálatokat "az egészségkárosító rostok kiporzásának megakadályozása" érdekében - fogalmazott közleményében a hivatal, amelynek vizsgálata eddig csak kisebb hiányosságokat tárt fel.
A hivatal tájékoztatása szerint rendszeresek az ellenőrzések, a Greenpeace Magyarország bejelentése után azonnal hatósági vizsgálat indult, munkatársaik már másnap, szeptember 15-én helyszíni szemlét tartottak.
Két munkavállaló nem viselt zárt ruházatot, illetve nem használták - vagy nem megfelelően használták - a légzésvédő eszközt, ezért kis összegű helyszíni bírságot szabtak ki, és felhívták a dolgozók figyelmét az előírások betartására - írták.
Kérdésre válaszolva kitértek arra is: "a Vas Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatóságához beérkezett közérdekű bejelentések alapján nyilvántartásunkban" 720 vármegyei helyszín szerepel, amelyeken az azbeszttel szennyezett kőzúzalék becsült mennyisége 216 451 tonna.
Vasban csak a Zala-Müllex Kft. Harasztifaluban lévő telephelyén lehet azbesztes kőzúzalékot elhelyezni. Bauer Arnold, a zalaegerszegi önkormányzati cég ügyvezetője az MTI-nek hétfőn elmondta: a lerakó szabad kapacitása 80 ezer köbméter körüli, ami hozzávetőlegesen 120 ezer tonna szennyezett anyag elhelyezésére alkalmas. A lerakási díj nagyobb mennyiség esetében nettó 40 forint kilogrammonként, de ez több 10 ezer tonna esetében csökkenhet.
A lerakó kapacitása elvileg bővíthető, de időben meg kell kezdeni a műszaki tervezést, a beruházási és engedélyezési eljárásokat. Amennyiben nagy volumenű, regionális mentesítési program indul, fontos, hogy az engedélyezési és kapcsolódó eljárások gyorsítására is sor kerüljön - tette hozzá.
"Megítélésem szerint a régióban ténylegesen jelenlévő azbesztes kőzúzalék mennyiség ennél is több lehet, hiszen a jelenlegi felmérések főként az önkormányzati vagy közterületekre terjednek ki, míg gazdasági szereplők területein, valamint magántulajdonú ingatlanokon is jelentős mennyiség fordulhat elő. A mentesítés alapvető kihívása a pénzügyi források biztosítása, valamint annak pontos műszaki meghatározása, hogy az egyes helyszíneken milyen kármentesítési megoldás indokolt" - mondta Bauer Arnold.
Az azbesztszennyezés ügye április 13-án, az országgyűlési választások másnapján robbant ki Vas vármegyében, ahol a helyi kormányhivatal környezetvédelmi főosztályának vezetője és Szombathely polgármestere rendkívüli sajtótájékoztatón közölte, hogy a város egyik családi házas övezetében, az Oldai plató 12 utcájában azbeszttartalmú kőzúzalékot terítettek le évekkel korábban. Az azbeszt levegőben szálló rostanyaga súlyosan egészségkárosító.
A következő hetekben számos vasi önkormányzat, közöttük Kőszeg, Lukácsháza, Táplánszentkereszt, Bük, Sárvár és Szentgotthárd is jelezte, hogy szintén érintett, a laboratóriumi vizsgálatok mindenhol a határértéket meghaladó azbeszttartalmat mutattak ki. A kőzúzalék osztrák bányákból érkezett.
Május 21-én a magyar kormányfő Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. Magyar Péter közölte: még nem tudják, ki a felelős, egy cég, egy magánszemély, vagy a politika, "de a szennyező fizet elvét a végén Magyarország alkalmazni fogja".
Július 23-án a kormányszóvivő jelentette be, hogy a magyar kormány úgy döntött, hárommilliárd forintos, felülről nyitott alapot hoz létre az azbesztszennyezés megoldására. A szennyezés egészségi kockázatának felszámolásáról szóló miniszteri rendelet szerint a megyei jogú városok a költségek 70 százalékára, a városok 80 százalékára, a községek pedig 90 százalékára pályázhatnak.
Szombathely polgármestere, Nemény András korábban elmondta: az Oladi platón kívül 110 hely érintett Szombathelyen az azbesztszennyezésben, ezeknek a főként önkormányzati területeknek a lefedését is megkezdik. A költségek csak Szombathely esetében meghaladják az 1,6 milliárd forintot. Többször hangsúlyozta: a lefedés ugyan hosszabb időre szóló, de átmeneti megoldás, a kiporzás megakadályozását célozza.
A polgármestere jelezte, hogy a 30 százalékos önerő előteremtése komoly nehézséget jelent a város számára, ezért azt kérte, hogy a kormányzat tegye lehetővé az önerő összegének leírását például a szolidaritási adóból.




