eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
Close up of womans hand typing on computer keyboard in the dark against colourful bokeh in background, working late on laptop at home
Nyitókép: d3sign/Getty Images

Szintet lép a kiberbűnözés, itt az adatzsarolás kora

A célzott zsarolóprogramok után újfajta fenyegetés jelent meg. A hackerek adatokat lopnak, majd a nyilvánossággal fenyegetőznek.

A zsarolóvírusok titkosítják vagy törlik a szervezetek tulajdonában lévő adatokat, és váltságdíjat kérnek, mielőtt visszaállítanák az eredeti állapotokat. Joe McMann, a Binary Defense kiberbiztonsági cég vezetője szerint a hackerek most már inkább az ügyfelek vagy alkalmazottak adatainak ellopására összpontosítanak, majd azzal fenyegetőznek, hogy azokat nyilvánosan kiszivárogtatják - írja a CNBC.

"A megtámadott cég megnevezésével, megszégyenítésével, a hírnevére gyakorolt hatással való fenyegetéssel kényszerítik a célpontokat fizetésre" - mondta McMann.

Ez taktikaváltás: a zsarolóvírusok túlzott expozíciót jelentettek a hackerek számára, ezért inkább begyűjtik az adatokat és az ügyfelek jövendőbeli felháborodásának erejével tudnak fizetésre bírni vállalatokat. Március végén

az OpenAI chatbotjának adatai is kiszivárogtak:

csevegési előzmények, fizetési információk és címek is voltak ezek közt. A csapat órák alatt befoltozta a szivárgást, de McMann szerint ha egyszer az adatok kikerülnek, a hackerek felhasználhatják azokat.

Chris Pierson, a Black Cloak, egy digitális ügyvezetők védelmével foglalkozó vállalat alapítója és vezérigazgatója szerint a vállalatok értik az adatzsarolás növekvő veszélyét. Tavaly a LastPass jelszómenedzser oldalt és az Ubert is megtámadták: a LastPass esetében egy nem vállalati gépen keresztül sikerült bejutniuk egy alkalmazott adataiba, amelyeket felhasználva hónapokkal később beléptek a LastPass rendszerébe.

A hasonló támadásokat a home office terjedése gyorsította.

A pandémia előtt a legnagyobb vállalatok komoly összegeket költöttek vállalati környezetük biztosítására, az otthonukból dolgozó alkalmazottak azonban ezen védőernyő nélkül lépnek be a rendszerekbe.

"Abban a pillanatban, hogy egy vezető kisétál az épületből, és használja a személyes eszközét vagy az otthoni hálózatát, amelyet megoszt a vállalati eszközökkel, a támadási felület megváltozik" - mondta Pierson.

Ráadásul a digitális lábnyomok könnyen megtalálhatók az interneten.

"Vállalati vezetőink otthoni IP-címének 40 százaléka nyilvános az adatközvetítő webhelyeken".

A szakember szerint egy sebezhető otthoni eszköz az egész hálózatot térdre viheti.

McMann szerint a vállalatoknak először az egyszerű javításokra kell összpontosítaniuk, nem a mesterséges intelligencia miatt kell aggódniuk. A bűnözők először a régebbi módszereket, például a zsarolóvírusokat próbálják ki, mielőtt újakra térnének át.

Szerinte a kibertámadásokra való felkészülés ugyanolyan fontos lett, mint bármely más vészhelyzeti gyakorlat. Pozitívumként McMann elmondta, hogy a kiberbiztonsági szakemberek sikere az oka annak, hogy a bűnözők új támadási módokat keresnek.

Címlapról ajánljuk

Magyarics Tamás: nehéz helyzetben Donald Trump, fontos döntést kell meghoznia

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy megtámadja-e Iránt, vagy sem – közölte a Fehér Ház szóvivője. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint az amerikai elnöknek bel- és geolpolitikai, valamint energiaellátási szempontokat is mérlegelnie kell a beavatkozás kapcsán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

A Fehér Ház június 19-én jelentette be, hogy Donald Trump hamarosan döntést hoz arról, hogy az Egyesült Államok mit lép Iránnal kapcsolatban. Karline Leavitt szóvivő annyit konkretizált, hogy legkésőbb két hét múlva minden kiderül, eddig dönt az amerikai elnök a beavatkozásról. Dmitrij Medvegyev 2008 és 2012 között volt Oroszország első embere, és máig befolyásos szerepelőként jelenik meg a médiában. Ezúttal a Jeruzsálem és Teherán között zajló háborút értékelte, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen következményekkel járhat az izraeli légierő bombázása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×