Sokan a hírekből, mások talán az Oscar-díjas Deák Kristóf Az unoka című filmjéből értesültek arról az elmúlt években, mi is az az unokázós átverés. A legegyszerűbben egy két évvel ezelőtti esettel lehet leírni, miként is zajlik ez a bűncselekmény. 2021 augusztusában a mobiltelefonján keresett egy 65 éves tárnoki nyugdíjast a fiaként bemutatkozó férfi hang. Azt állította, hogy belekeveredett egy drogügyletbe és futárként elhagyta a szállítmányt, ezért elkapták és 12 millió forintot követelnek tőle a fogvatartói. Azt mondta, nagy baja lehet belőle, ha nem fizet. Az idős hölgy megrémült, azt gondolta, valahogy ki kell szabadítania a fiát, így felajánlott 1 millió forintot. A csalók egy nőt küldtek hozzá, hogy átvegye a borítékot, benne a jelentős pénzösszeggel. A tömött boríték átadása megtörtént, az asszony órákkal később szembesült azzal, átverték, csalás áldozata lett – részletezi az akkor történteket a police.hu.

Itt a technikai újítás

A csalók, kiberbűnözők az elmúlt években számos módszert találtak ki arra vonatkozóan, hogy verjék át a jóhiszemű embereket vagy zsaroljanak ki nagy összegeket telefonon, e-mailen keresztül. A folyamatnak talán sosem lesz vége, mindig jön egy újabb ötlet, becsapási kísérlet mások kárára.

A legtöbbször időskorú emberek a célpontok, de ma már szinte bárki veszélyben lehet,

pórul járhat, ha nem kellően körültekintő. A rendőrség és az ügyészség mellett egyes bankok is rendszeresen figyelmeztetik az embereket, hogy ne adják meg akárkinek az adataikat és ne dőljenek be telefonos, internetes átveréseknek.

Bizonyos csalók SMS-üzenetben ijesztenek rá az emberekre, hogy elfelejtettek befizetni egy számlát és ha nem rendezik azonnal a tartozásukat, búcsút inthetnek a tévének, internetnek, villanynak, gázfűtésnek. A legrafináltabb átverők rendőrségi, ügyészségi fejléccel ellátott e-maileket küldenek, erre is érdemes odafigyelni.

Ezeket a szövegeket, üzeneteket mindig tüzetesen végig kell olvasni, hátha találunk bennük oda nem illő kifejezéseket, esetleg helyesírási hibákat.

Ezeket az üzeneteket természetesen nem a szolgáltatók vagy a hatóságok küldik, az elkövetők célja legtöbbször a bankkártya-adataink és a pénzünk megszerzése telefonon vagy valamilyen link segítségével, ezért nem szabad velük foglalkozni.

Az ugyeszseg.hu tájékoztatása szerint a ráijesztős módszer egyik fő jellemzője, hogy a csaló valamilyen hatóságnak adja ki magát és fizetésre szólítja fel az érintettet, ellenkező esetben idézés, büntetés vagy akár elfogás is történhet.

A csomagkövetés veszélyei

Sokszor előfordul, hogy nem rendeltünk semmit, mégis kapunk egy üzenetet, hogy hamarosan csomag érkezik hozzánk futárral. Azzal is kihasználhatják a jóhiszeműséget, hogy azt állítják, ajándékot hoznak, a céljuk pedig nem más, mint a banki vagy más személyes adataink megszerzése. A magyar ügyészség figyelmeztet, hogy akkor is legyünk körültekintőek, ha tényleg rendeltünk csomagot, ilyenkor

a link értelmetlen elnevezése segíthet a csaló SMS felismerésében.

Ha mégis rákattintottunk volna, semmikép se töltsük le a linken elérhető applikációt!

Általában egy linken követhető a csomag aktuális útja, ehhez kell letölteni az applikációt. Ha csalókkal van dolgunk, ez valójában egy kártékony szoftver, melyet ha letöltünk,

a bűnözők hozzájutnak a netbankon megadott adatainkhoz.

Az OTP Bank korábban már többször is felhívta a lakosság figyelmét, hogy bankbiztonsági szakemberként vagy banki alkalmazottként bemutatkozó bűnözők online vásárláshoz szükséges adatok megszerzésével próbálkozhatnak. Egyre többször fordul elő, hogy az ügyfeleket hamis honlapokra irányítják, online eszközeikre pedig távoli elérést biztosító programokat telepítenek. Leggyakrabban jogosulatlan tranzakciókra, feltörési kísérletekre hivatkozva kérnek tőlük érzékeny adatokat, és minél gyorsabban, hogy ne legyen idejük utánanézni a kérésnek. Általában telefonon jelentkeznek, akár több órán keresztül szóval tartják az áldozataikat.

Fontos tudni, hogy

a hitelintézetek, bankok soha nem kérik az ügyfeleiktől a belépési azonosító kódjaikat, a jelszavaikat, az utaláshoz kapott ellenőrző kódokat,

illetve a MobilBank regisztráció megerősítéshez szükséges ellenőrző kódokat. Soha nem kérik a bankkártyához tartozó CVV, CVC kódokat sem. Az OTP Bank például soha nem kéri azt sem, hogy telefonban adott utasítások alapján bármilyen programot, szoftvert telepítsen valaki a telefonjára. Ha ilyen kéréseket kapunk, ne dőljünk be az átverésnek!

Figyeljünk a hirdetéseknél is!

Az online csalások azonban nem csak bankokra hivatkozva történhetnek. Nemrég például egy szolnoki férfi eladásra hirdette meg iPod készülékét. Hamarosan egy érdeklődő is akadt, aki chaten vette fel vele a kapcsolatot. A vevő futárszolgálattal történő szállítást kért, majd egy e-mailt küldött a hirdetőnek, amelyben a futárszolgálat logója is szerepelt. A hirdető az üzenetben leírtak szerint, különböző hitelesítéseket végzett és megadta bankkártyája adatait, majd észlelte, hogy a bankszámlájáról nagyobb mennyiségű készpénzt utaltak át.

Egy 26 éves jászberényi nő pedig egy táskát szeretett volna eladni, amelyet az egyik közösségi média piacterén hirdetett meg. A vevő hamarosan jelentkezett is, és azt írta, csomagküldő szolgálattal kéri a terméket. Az idegen a hirdető e-mail címére küldött egy linket. A sértett erre rákattintott, majd megadta a különféle banki adatait a felugró ablakokban.

Egy 27 éves fegyverneki, egy 32 éves jászberényi és egy 28 éves törökszentmiklósi lakos is a csalók áldozatává vált. Ők egy adásvételre létrehozott applikáción hirdették meg az eladni kívánt termékeiket. A vevőnek jelentkező csaló ezekben az esetekben is csomagszállító céggel kívánta megkapni az árut, e-mail üzenetet küldött a hirdetőknek, akik az abban lévő linkre kattintva, a megnyíló honlapon megadták a banki adataikat. Csak később vették észre, hogy a bankszámlájukról nagyobb összeget utaltak el.

A nyaralók sincsenek biztonságban

Az ESET nemrég közölt elemzése szerint megtévesztő ingyenes, illetve kedvező árú utazásokkal, fiktív bérelhető lakásokkal csaphatják be az internetes bűnözők a nem kellően óvatos nyaralókat. Az utazással összefüggő csalások az internetes bűnözők egyik legfontosabb bevételi forrását jelentik, mivel nyaraláskor sokan keresik az akciós, kedvezményes utazásokat, lakásbérlési lehetőségeket.

Az adathalász e-mailek, szöveges üzenetek, telefonhívások és online hirdetések gyakran légitársaságok, utazási irodák vagy árösszehasonlító portálok lemásolt oldalaira irányítják az áldozatokat, akik

hamis visszaigazoló e-maileket vagy foglalási igazolásokat kapnak,

és gyakran csak akkor szembesülnek a csalással, amikor a reptéri utasfelvételi pulthoz érkeznek.

Az elemzés szerint a kiberbűnözők időnként jelentős kedvezményekkel kínálnak állítólagos nyaralásokat, repülőjegyeket, szállásokat és egyéb csomagajánlatokat. Ebben az esetben a jegyek ugyan valódiak lehetnek, de a kedvezményes ár annak köszönhető, hogy azokat lopott bankkártyával vagy feltört törzsvásárlói számlával vásárolták. Az ajánlatokat közösségi médiában, spam e-maileken vagy automata telefonhívásokon keresztül is hirdethetik.