Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics pénteken bemutatott tanulmányában kiemeli, hogy a bankválságok rendszerint "keményen odacsapnak" a reálgazdasági kibocsátásnak - elsősorban a hitelezési kondíciók erőteljes szigorodása miatt -, és tartós károkat okozhatnak: egyes esetekben hosszú távon 5-10 százalékkal is csökkenthetik a megtermelt hazai összterméket (GDP).

A ház szerint az utóbbi napok amerikai bankcsődjeit komoly fejleménynek kell tekinteni. Az Oxford Economics közölte: számításai alapján a Silicon Valley Bank (SVB) és két kisebb pénzintézet csődje több mint 300 milliárd dollárnyi banki eszközállományt érint, és ez - a 2008-as globális pénzügyi válság hatásaitól eltekintve - az utóbbi negyven év legnagyobb összege.

Ráadásul a stresszhelyzet jelei még mindig láthatók,

különösen a kisebb amerikai bankok körében, de még olyan nagybankok esetében is, mint a Crédit Suisse, amely a minap kénytelen volt likviditási támogatást kérni a svájci jegybanktól.

Az Oxford Economics hangsúlyozza, hogy a globális bankszektorban kialakult feszültségeknek komoly átárazó hatásai voltak a piacokon, és a rövid távú kamatvárakozások is markánsan módosultak: a ház számítási módszertana alapján a részvényárfolyamok globális átlagban 5 százalékkal estek az elmúlt héten, az amerikai adósságpiaci hozamok 100 bázisponttal, az euróövezeti és a brit hozamok 60 bázisponttal csökkentek a kétévi irányadó lejáratra.

Egy héttel ezelőtt a piaci szereplők azt valószínűsítették, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 5,50 százalék környékére emeli kamatát 2023 végéig, mára a piaci szereplők jóval alacsonyabb, 4,00 százalékos Fed-alapkamattal számolnak az év végére - áll az Oxford Economics pénteki helyzetértékelésében.

A ház felteszi azt a kérdést, hogy indokolt-e az ilyen drasztikus átárazódás.

Válaszként a cég londoni elemzői kiemelik: alapeseti előrejelzésük az, hogy a bankválságot ezúttal sikerül elkerülni, de még akkor sem meglepő az árazások átrendeződése, ha csak a bankválság puszta lehetőségének kockázata van jelen, mivel a történelmi távlatú bizonyítékok arra vallanak, hogy ezek a válságok erőteljes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre.

Így tehát ha a modális növekedési előrejelzések nem is változnak, nőtt egy nagy negatív hatás valószínűsége - áll az Oxford Economics pénteki elemzésében.

A ház saját fejlesztésű világgazdasági előrejelzési modellje alapján elkészített egy negatív forgatókönyvet is, amelyben az szerepel, hogy ha a globális tőzsdei árfolyamok a kockázati átárazódások nyomán 25 százalékkal zuhannának, és ezt meredek ingatlanpiaci árzuhanás, a hitelpiaci kondíciók szigorodása és a dollár rövid távú erősödése kíséri,

az már elég lenne ahhoz, hogy a világgazdasági növekedés az idén és jövőre leálljon.

E forgatókönyv alapján azok a gazdaságok járnának a legrosszabbul, amelyekben a leginkább túlértékeltek az egyes befektetési eszközök, és amelyek viszonylag nagyobb mértékben függnek a banki finanszírozástól.

Az Oxford Economics modellje szerint e kategóriába elsősorban az európai gazdaságok tartoznak.

A tanulmány szerint a brit és az euróövezeti gazdaságban a negatív forgatókönyv esetén 2025-ben 4 százalékkal, Amerikában és a világgazdaság egészében 3 százalékkal lenne alacsonyabb a hazai össztermék az alapeseti előrejelzésükben arra az évre valószínűsített értéknél.