Infostart.hu
eur:
363.38
usd:
314.46
bux:
148477.3
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Model of atom and elementary particles. Physics concept. 3D rendered illustration.
Nyitókép: vchal/Getty Images

Mélyülő együttműködés az EU-ban, Magyarország is támogatja az atomprojektet

Az atomenergia terén zajló együttműködés mélyítéséről állapodott meg tizenegy európai uniós ország.

Az atomenergia terén folytatott együttműködés mélyítéséről állapodott meg Franciaország vezetésével tizenegy európai uniós tagország kedden Stockholmban, az európai energetikai miniszterek találkozójának margóján.

A Franciaország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia által jegyzett közös közleményben a felek kiemelték, hogy az atomenergia egyike azon eszközöknek, melyekkel az éghajlati célokat el lehet érni, valamint biztosítani tudják az energiaellátás zavartalanságát is.

A felek emellett megegyeztek abban, hogy támogatják az új, elsősorban az innovatív technológiára épülő nukleáris fejlesztéseket, valamint a már meglévő erőművek működését.

Mindemellett közös képzési programok elindításában és a tudományos együttműködés szorosabbra fűzésében állapodtak meg.

"A megújuló energiaforrások ingatagok lehetnek. Szükség van stabil és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásra, és csak egyet ismerünk, ez az atomenergia" - jelentette ki Jozef Sikela cseh energiaügyi miniszter.

A megbeszélés előtt Agnés Pannier-Runacher francia energiaügyi miniszter azt mondta, a felek célja "nukleáris szövetség létrehozása", amely szerinte "erős üzenetet" jelentene további, európai egyeztetések során is.

"Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Kína, India, még Japán is úgy tekint az atomenergiára, mint a gazdaság szénenergiától történő függetlenedésének egyik eszközére. Mi sem akarunk mást" - jelentette ki a tárcavezető.

Kiemelte: az atomenergia teszi ki az európai áramtermelés 25 százalékát és mivel kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a szélenergia vagy a napelemek,

jelentősen hozzájárulhat az EU által 2050-re kitűzött karbonsemlegességhez.

Míg Ebba Busch svéd energiaügyi miniszter azt mondta, tiszteletben tartják, hogy az egyes tagországok eltérő megoldásokat választanak a fosszilis tüzelőanyagok elhagyása érdekében, Németország, Ausztria és Luxemburg ellenérzéseit fejezte ki az európai nukleáris tervekkel kapcsolatban.

"Gyorsnak kell lennünk, hogy győzzünk a klímaváltozás elleni versenyben. Az új atomerőművek építése 15 évig is eltart, és kétszer vagy háromszor drágábbak, mint a szél- és a napenergia" - szögezte le hétfőn Claude Turmes luxemburgi energiaügyi miniszter.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Tisza-kormány: új képviselők ülnek be a parlamentbe, Orbán Viktor kivonulhat a magyar politikából

Tisza-kormány: új képviselők ülnek be a parlamentbe, Orbán Viktor kivonulhat a magyar politikából

Hétfőn 13 órakor kezdődik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelyen Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul a program, a Tisza Párt frakciója pedig Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte az államfői tisztségre – a szavazás várhatóan kedden lesz. A hétvégén számos kormányzati bejelentés is érkezett: Vitézy Dávid miniszter a 3550 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv elindítását jelentette be uniós forrásokból, a kabinet pedig 5,5 milliárd forinttal támogatná a regionális repülőtereket, és napirendre került a vényköteles gyógyszerek áfájának nullára csökkentése is. A kormány emellett elállna a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli a korábban kifizetett több mint 300 milliárd forintot. Indul a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása. Orbán Viktor jövője is eldőlhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×