Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.33
bux:
132705.84
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Model of atom and elementary particles. Physics concept. 3D rendered illustration.
Nyitókép: vchal/Getty Images

Mélyülő együttműködés az EU-ban, Magyarország is támogatja az atomprojektet

Az atomenergia terén zajló együttműködés mélyítéséről állapodott meg tizenegy európai uniós ország.

Az atomenergia terén folytatott együttműködés mélyítéséről állapodott meg Franciaország vezetésével tizenegy európai uniós tagország kedden Stockholmban, az európai energetikai miniszterek találkozójának margóján.

A Franciaország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia által jegyzett közös közleményben a felek kiemelték, hogy az atomenergia egyike azon eszközöknek, melyekkel az éghajlati célokat el lehet érni, valamint biztosítani tudják az energiaellátás zavartalanságát is.

A felek emellett megegyeztek abban, hogy támogatják az új, elsősorban az innovatív technológiára épülő nukleáris fejlesztéseket, valamint a már meglévő erőművek működését.

Mindemellett közös képzési programok elindításában és a tudományos együttműködés szorosabbra fűzésében állapodtak meg.

"A megújuló energiaforrások ingatagok lehetnek. Szükség van stabil és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásra, és csak egyet ismerünk, ez az atomenergia" - jelentette ki Jozef Sikela cseh energiaügyi miniszter.

A megbeszélés előtt Agnés Pannier-Runacher francia energiaügyi miniszter azt mondta, a felek célja "nukleáris szövetség létrehozása", amely szerinte "erős üzenetet" jelentene további, európai egyeztetések során is.

"Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Kína, India, még Japán is úgy tekint az atomenergiára, mint a gazdaság szénenergiától történő függetlenedésének egyik eszközére. Mi sem akarunk mást" - jelentette ki a tárcavezető.

Kiemelte: az atomenergia teszi ki az európai áramtermelés 25 százalékát és mivel kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a szélenergia vagy a napelemek,

jelentősen hozzájárulhat az EU által 2050-re kitűzött karbonsemlegességhez.

Míg Ebba Busch svéd energiaügyi miniszter azt mondta, tiszteletben tartják, hogy az egyes tagországok eltérő megoldásokat választanak a fosszilis tüzelőanyagok elhagyása érdekében, Németország, Ausztria és Luxemburg ellenérzéseit fejezte ki az európai nukleáris tervekkel kapcsolatban.

"Gyorsnak kell lennünk, hogy győzzünk a klímaváltozás elleni versenyben. Az új atomerőművek építése 15 évig is eltart, és kétszer vagy háromszor drágábbak, mint a szél- és a napenergia" - szögezte le hétfőn Claude Turmes luxemburgi energiaügyi miniszter.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ebből az irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×