eur:
411.2
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító Isabella tartályhajó a lengyelországi Swinoujscie LNG-terminál kikötőjébe érkezik 2022. április 28-án. A Gazprom orosz gázipari holding április 27-től leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki

Óriási a versenyfutás az LNG-szállítók gyártásában, és ebből még gond is lehet

Tavaly több mint 160 megrendelést adtak le szállítóhajókra. A legtöbbet a japánok igényelték.

A cseppfolyósított földgáz, azaz az LNG iránti kereslet jelentősen megnőtt az Európai Unió orosz gázfüggéstől való elszakadási törekvéseinek hatására. Számos szerződés köttetett, és meg is indult az őrült szállítás Európa felé a világ számos, cseppfolyósított-földgázt előállító országából. Ez több problémához is vezetett.

Egyrészt Európa infrastruktúrája nincs felkészülve ekkora mennyiségű LNG befogadására és elszállítására, ezért tucatjával torlódtak fel a partoknál a szállítóhajók.

Tárolóból sincs elég, és bár számos ország belevágott az új létesítmények felépítésébe, vagy a kapacitások bővítésébe, a fogadókészség szűkös, a kontinens belseje felé irányuló szállítási lehetőségek (csőhálózat) terén pedig még nagyobb az elmaradás és még nehezebb az előrelépés.

Mindemellett pedig a tankerhajókra is elképesztő mértékben megugrott a kereslet.

Őrült tempóban adják le a megrendeléseket

Az ukrajnai háború kapcsán elindult folyamatoknak is köszönhetően 2022-ben 162 új LNG-szálító hajót rendeltek meg. 2021-ben még mindössze 99 ilyen szerződést kötöttek a gyártók, ami azt jelenti, hogy egyetlen év leforgása alatt 63 százalékos növekedés tapasztalható a területen - írja a Marine Insight.

Az új LNG-szállító hajókra befutott megrendelések értéke 87 százalékos növekedést mutat.

Az igények

több mint negyedét japán vállalatok adták le,

köztük a londoni székhelyű, de japán MOL, a NYJ és a Meiji Shipping, 44 szerződést kötve. Japán rendelkezik már most is a legjelentősebb értékű, 30,3 milliárd dolláros LNG-hajóflottával. A sziget-országot Dél-Korea 28 megrendeléssel követi a második helyen, a harmadik pedig Görögország 21 megbízással.

Dél-Korea lépéselőnyben

A MOL jelenleg a világ legnagyobb LNG-tanker-tulajdonosa, flottája mintegy 38 hajóból áll 6,2 milliárd dollár értékben. 2022-ben 19 új hajóra adott le megrendelést. Az NYK ennél egyel többre tartott igényt, ezze listavezető a tavalyi évet tekintve.

A dél-koreai gyártók rengeteg megbízást kapnak ilyen típusú szállítóhajókra, a kínai gyártók pedig egyelőre lemaradnak mögöttük. Igaz, utóbbiak igyekeznek kapacitásukat bővíteni annak érdekében, hogy ki tudják aknázni a keresletben rejlő lehetőségeket.

A kínai hajógyárak mintegy 45 LNG-tanker megrendelését nyerték el mintegy 9,8 milliárd dollár értékben, ami majdnem ötszöröse a 2021-es megbízásoknak.

Hiába az élénk piac és a kecsegtető üzlet, hajót sem lehet korlátlanul előállítani, és már most problémát okoz az üzemek kapacitásának gyakorlatilag teljes lekötöttsége.

Hamarosan pedig beüt majd az is, hogy az új építésű és hosszan használni kívánt LNG-szállítóknak a nem is oly távoli jövőben már új szén-dioxid-kibocsátási és környezetvédelmi szabályoknak kell majd megfelelniük. Ehhez költséges fejlesztésekre volna szükség - akkor, amikor az infláció miatt épp hogy a spórolás, az "extrák nélküli" gyártás kerül napirendre a hajók kialakításánál.

Hova kerül Európában az érkező LNG?

Az Európai Unió a világ legnagyobb LNG-importőre: 2022 első felében 60 milliárd eurót meghaladó értékben, több mint 65 milliárd köbméter cseppfolyós gázt importált. A legnagyobb uniós importőr Franciaország volt, megelőzve Spanyolországot és Belgiumot. Az év első felében az USA volt az EU legnagyobb beszállítója a teljes import közel felével.

Az EU teljes LNG-importkapacitása a gázszükséglet

mintegy 40 százalékának kielégítésére elegendő.

Az LNG-infrastruktúrához való hozzáférés azonban nem egyenletes az EU-ban.

Az európai uniós LNG-infrastruktúra
Az európai uniós LNG-fogadó pontok (forrás: EU)

Európában elsősorban az amerikai LNG-mennyiség ugrott meg, 2021-hez képest megháromszorozódott az import. Igaz, az ára is igencsak felment ahhoz képest, amennyiért odahaza adják. Jelentős mennyiséget kap még a kontinens Algériából és Katarból is.

Magyarország is igyekszik kivenni a részét az LNG-beszerzési lehetőségek bővüléséből. A legjelentősebb forrás a horvátországi Krk-sziget LNG-terminálja, ahonnan már érkezik is a cseppfolyós földgáz az országba. Mindemellett arra is számít a magyar kormány, hogy Zágráb másfél éven belül csaknem megnégyszerezné a terminál kapacitásait, és új gázvezetékeket építene Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia felé.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter decemberben új együttműködések lehetőségét jelentette be. A legígéretesebbnek az a bejelentés tűnik, miszerint három éven belül Katarból is érkezhet gáz. Ománból pedig olaj és gáz szállítása történhet meg, de itt a szakértői és vállalati egyeztetések még csak most kezdődtek. Omán erőteljesen fejleszti LNG-kapacitásait is.

A hazai LNG-felhasználás erőteljes növekedéséhez és az oroszoktól való leváláshoz azonban az Európai Uniónak is lépnie kell, mivel infrastrukturális fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a dél-európai vagy délkelet-európai LNG-terminálokból nagyobb mennyiségű földgáz érkezhessen a kontinens belsőbb országaiba, így Magyarországra is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×